Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC HELYE AZ ORSZÁG KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN - KUBINYI ANRDÁS

fejlődés közismerten rokon. Ennek ellenére mind a lengyel történészek, mind pedig a középkori lengyel források a civitasoknak és az oppidumoknak a lakóit egyaránt a városi polgárok közé sorolják, tehát mindkét telep ülésfaj tát egyaránt városnak tartják.

3 Éppen ezért a magyarországi városfejlődésnél figyelembe kell venni az oppidumokat is, függetlenül attól, hogy ez a településtípus, amelyhez Miskolc tartozik, kisebb arányban rendelkezett kézművességgel és kereskedelemmel, s jelentősebb volt a mezőgazdaság szerepe. Ez egyébként nem jelent semmit, hiszen a német városok nagy része is úgynevezett Ackerbürgerstadt volt, azaz mezőgazdasági jellegű város, s ennek ellenére a városi jellegüket senki nem vonja kétségbe. Van egy másik érdekesség is. Ha megnézzük a középkor végén körülbelül harmincra tehető szabad királyi és azzal azonos jogállású királyi városokat, ezeknek az elterjedési térképe különös képet mutat. Néhány nyugat-magyarországi város: Sopron, Pozsony, Nagyszombat - beleértve Zágrábot is -, után jönnek az északnyugati felvidék bányavárosai, majd a Kassa környéki öt királyi város, majd Nagybánya, továbbá Erdélyben a szász városok és Kolozsvár, s az ország közepén egyedül Buda, Pest, Székesfehérvár és Esztergom, s a középkor végétől Szeged. Tehát azt lehet mondani, hogy a Kolozsvár-Nagybánya-Kassa-Buda-Székesfehérvár-Zágráb vonaltól délre voltak csak városok, az országnak a nagyobb részén csupán egyetlen Szeged a város. Ami nyilvánvaló abszurdum: ezen a vidéken is voltak városok - már említettem Pécset, amely valóban az ország egyik legjelentősebb városa volt -, annak ellenére, hogy ezeknek a lakói jogilag jobbágyok voltak, noha a városon belül és a környezetükben polgári jellegüket mindenki elismerte. Igaz viszont, hogy a sok száz magyarországi mezőváros között különbséget kell tennünk. Közel ezer mezővárossal számolt a régebbi magyar történetírás, azonban ma már nyilvánvaló, hogy ezeknek egy 3 BOGUCKA M.-SAMSONOWICZ, H. 1986. 106. p. Itt idéz egy adatot, amely szerint a középkor végén négy típusú várost különböztettek meg. Az első a „jelentősebb városok" (civitates principales), a második a másodrangú civitasok és oppidumok, a harmadik az évi és hetivásárral rendelkező oppidumok, a negyedik a piacokkal nem rendelkező oppidumok. Ez mind beletartozott a lengyel városfejlődésbe.