Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER
megnövekedett szerepével függ össze, hogy a papok közül többen is vannak, akik magas iskolai végzettségre utaló címeket viselnek: mint láttuk, 1453-ban Bálint pap doctor decretorum, később pedig Temesvári Mihály pap, valamint Szikszói János káplán bacchalaureus. Talán ugyanezt a végzettséget jelenti András és Miklós oltárigazgatók neve mellett a magister cím is. Más helységekben szolgálatot teljesítő papok neve is felbukkan olykor forrásainkban Miskolccal kapcsolatban. így 1478-ban csabai Kovács István a vér szerint való fivérével, Miklós keresztúri plébánossal együtt birtokolt házát cseréli el, 113 1506-ban pedig a zsolcai plébánosról, Gál papról adja hírül egy oklevél, 114 hogy puszta telke van a Malomutca környékén, néhai Dezső Tamás házának szomszédságában. Ha nem véletlen a dolog, akkor azt kell feltételeznünk, hogy eredetileg mindketten miskolciak voltak, innét kerültek egyházi pályára, s miután máshová rendelték őket papi szolgálatra, származásuk emlékét csak itteni birtoklásuk őrizte meg. Az egyház feladatai közé tartozott korszakunkban az iskola fenntartása. Sajnos, a miskolci iskoláról úgyszólván semmilyen adattal sem rendelkezünk, mindössze két rector, azaz tanító neve maradt fenn a forrásokban. Egyikük, Temesvári MiMly 1453 előtt, Bálint pap plébánossága alatt viselte ezt a tisztséget, majd később ő lett a város plébánosa. 115 Másikuk, Pál bacchalaureus 1522-ben volt az iskola rektora. Minden bizonnyal vele azonosítható az a Miskolci Pál (Paulus bacclarius de Miscolch), akinek a nevét az 1490-es évek legelején írták be a krakkói egyetem magyar hallgatóinak a jegyzékébe 116 - feltételezzük tehát, hogy tanulmányai végeztével visszatért a szülővárosába. A miskolci iskola jelentőségét még a reája vonatkozó források hiányában is jól mutatja, hogy a kezdetben nyilván ezt látogató, innét kikerülő tanulók közül meglehetősen sokan jutottak el külföldi egyetemekre. 117 Az 1440 és 1514 közötti időszakból 15 személyről 113 MOL. Dl. 83828. sz. 114 MOL. Dl. 88946. sz. 115 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 89. p. 116 SCHRAUF K. 1893. 3. p. 117 KUBINYI A. 1985. 45-46. p.