Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER

János plébános jár el Anna királynénál az egyházat illető kiváltsá­gok dolgában; az ekkor kiadott oklevélből 91 megtudjuk, hogy kőből épült háza a piacon állott, Szűcs János és Olajos Gergely háza kö­zött. - János plébánosról ez az utolsó adatunk. 1507 előtt szalaházi Szálai Tamás, Anna királyné titkára kapta meg asszonya közbenjárására a miskolci plébániát, s részesült 1507-ben abban a kegyben, hogy Ulászló király neki adományozta a Szent István király tiszteletére szentelt egyházhoz tartozó kápol­nák és oltárok kegyuraságát. 92 A király ezt a kegyet négy évvel ké­sőbb visszavonta 93 - az ezzel az eseménnyel kapcsolatos tudnivaló­kat a korábbiakban már áttekintettük. Ki kell azonban emelni a ki­váltságot visszavonó oklevél néhány szavát, mert úgy gondoljuk, magyarázatul szolgálhatnak a későbbiekre nézve is. Eszerint a ki­rály cselekedetének a fő indoka az volt, hogy „az egyházak jövedel­mei a plébánosok gondviseletlensége folytán ne pusztuljanak el, mint ­ahogy mondják - eddig történt". Talán nem járunk messze az igazság­tól, ha azt gondoljuk: Szálai Tamás azért bizonyult gondatlannak, mert ténylegesen nem is volt Miskolc plébánosa, csak a címet vi­selte és a javadalmat élvezte, míg a tényleges feladatokat (akárcsak később, Oláh Miklós esetében) a helyettese végezhette, akinek azonban a neve nem maradt fenn. Szálai Tamás miskolci plébános­ságáról a történetíró Szerémi György is megemlékezett, ám tévesen váci (és nem veszprémi) püspöknek mondta a kancellárt, aki a pa­raszti rendből származott és 1526-ban a mohácsi csata túlélőjeként Bécsbe futott. 94 1516-ban András pap Miskolc plébánosa. Neve csak egy adásvé­teli ügylet révén maradt fenn, amely szerint egy csabán lévő sző­lőért és 18 arany forintért két jobbágytelket szerzett meg Szirmán az ott birtokos Szirmai Páltól. 95 Birtokszerzése arra utal, hogy Mis­kolcról (vagy a környékről) származott. Nincs kizárva, hogy azo­91 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 141-144. p. 92 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 149-150. p. 93 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 154-155. p. 94 SZERÉMI Gy. 1979. 126. és 378. p. (Juhász László fordításában és Székely György magyarázó jegyzeteivel.) 95 MOL. Dl. 107808. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents