Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER

aki 1376-ban szintén végrendelkezési ügyben szerepelt, mint a végrendeletet tevő asszonynak a gyóntatója/

4 S itt kell megemlékeznünk arról a Miskolci László nevű papról is, aki a XIV. század végén élt és alkotott, mint miniatúrafestő. A keresztre feszített Krisztust, Szűz Máriát és Mária Magdolnát (vagy inkább Szent János evangélistát?) ábrázoló képe az egri érseki könyvtár egyik misekönyvét díszíti. Eletének, működésének a feltárásával még adós a művészettörténet; egyes feltételezések szerint a diósgyőri pálos kolostorban működött és a misszálét a miskolci plébánia számára készítette.

75 - Ebben a jelenségben, tudniillik, hogy viszonylag gyakran bukkannak fel a forrásokban miskolci vagy innét való származásra utaló nevet viselő egyházi személyek, végső soron semmi meglepő nincsen, hiszen tudjuk, hogy az Avason álló, Szent István (és Szent László?) király tiszteletére szentelt régi, majd a XV. században átépített és megnagyobbított plébániatemplom mellett az új városban a XV. század elején már állott egy másik plébániatemplom is, amelyet a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek, s e két templomon kívül a XIV. századtól több oltár és kápolna is létezett, amelyek oltárigazgatókat és káplánokat igényeltek, illetve tarthattak el a javadalmaikkal. Szempontunkból inkább a következmény a fontos: úgy látszik ugyanis, hogy a lakosainak számát és gazdasági erejét tekintve egyre gyarapodó Miskolc a szellemiek tekintetében is mindinkább a központja lett környezetének. Ezek után lássuk, hogy mit tudunk, mit őriztek meg a forrásaink a középkorban a városban élt egyházi személyekről, valamint azokról, akik - modern terminussal élve - értelmiségi jellegű foglalkozásokat űztek és (minden valószínűség szerint) szintén kapcsolatban voltak valamennyire az egyházzal? Kezdjük a sort a legmagasabb rangot viselő egyháziakkal, a plébánosokkal. Az 1332 és 1335 közötti esztendőkből származó pápai tizedjegyzékek szolgáltatják e tárgyban az első információt: eszerint a miskolci Szent István király tiszteletére szentelt egyház plé74 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 64. p. 75 SZENDREI J. 1886-1911. II. köt. 56. p.