Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER

Ugyancsak a hagyományos társadalmi rétegek között tartjuk számon a nemesek rétegét. A korábbiakban már láttuk, hogy az első birtokosok: a Miskolc nemzetség tagjai közül némelyek esetleg valóban lakhattak itt, hiszen sokszor nevezik magukat Miskolcinak és nem Miskolc nembélinek. A diósgyőri királyi uradalomhoz való csatolás azonban birtokjogi szempontból is egységessé tette a várost. Jellemző, hogy 1388-ban a korábban Miskolcon biztosan birtokos Bolyki János fia László és Uraji István fia Fábián azért emel panaszt Zsigmond király előtt, mert Szécsi Miklós nádorispán nem tartotta meg a Lajos királlyal létrejött birtokcsere alkalmával tett ígéretét, amely szerint kártalanítja őket miskolci birtokaik elvesztéséért.

65 A panaszosoknak a lakóhelyre utaló vezetékneve mutatja, hogy már régtől fogva nem lakhattak a városban, maga a panasz pedig egyértelműen arról árulkodik, hogy a Szécsiek idején még lehetett vegyes birtoklás, 1365 után azonban már aligha. Környékbeli, vagy távolabb lakó birtokos nemesek természetesen törekedhettek arra, hogy telket, szőlőt szerezzenek Miskolcon. Erre a törekvésre jó példa csabai Kovács István és családja; dolgaiknak azonban a birtoklástörténeti fejezetben van a helye. Bennünket itt és most az a fajta társadalmi mozgás érdekel, amelynek eredményeképpen egy miskolci személy az egyik társadalmi rétegből a másikba kerülhetett. Az ilyesfajta mozgásra a XV. századból egyetlen példával rendelkezünk: ezt a miskolci Herceg család szolgáltatja. Ez a név 1449-ben bukkan fel először a forrásainkban: egy, a leleszi konvent által augusztus 24-én kiadott oklevél szerint Tarkövi Kelemen fia János fia Miklós 50 aranyforintért zálogba adta jakabfalvi birtokrészeit Miskolci István fia, a Hercegnek mondott László számára azokért a hűséges szolgálatokért, amelyeket a nevezett gyermekkorától fogva teljesített.

66 Az oklevélből nem derül ki számunkra, hogy az apjával együtt, vagy egyedül származott-e el Miskolcról és állott Tarkövi Miklós szolgálatába ez a László: fontos azonban látni, hogy a családban egyszerre vagy egymás mellett volt használatban a ragadványnév és a származási helyet (esetleg 65 MÁLYUSZ E. (szerk.) 1951-1958. I. köt. 644. sz. 66 SZENDREI J. 1886-1911. II. köt. 66. p. és III. köt. 495-497. p.