Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC MEZŐVÁROSSÁ VÁLÁSA - TÓTH PÉTER

kiadott, a Szécsiek osztályát jóváhagyó, fentebb már hivatkozott oklevélben szereplő tributa foris kifejezés volt a kiindulópontja - ezt azonban az újabb kutatás piacvámnak értelmezi.

8 Az 1521-ben a miskolci vargák számára kiadott céhlevélben

9 kétszer is szerepel a forum kifejezés, ámde - túl azon, hogy hetipiacra is utalhat - mindkétszer jelzőként, amellyel a szöveg árucikkeket és kereskedőket illet. Ugyanez az oklevél arról is rendelkezik, hogy a „vásárok ideje legyen szabad, ahogyan azt a szent királyok szabaddá tették", ámde valószínű, hogy ez a fordulat a mintául szolgáló pesti céhkiváltságból való. Ugyanakkor más adatok teljesen nyilvánvalóvá teszik, hogy a lakosság 1580, tehát a két (a karácsony és a húsvét ünnepe előtti szerdán tartandó) vásárra szóló kiváltság

10 elnyerése előtt már bizonyosan az országhatárokon is túlra terjedő kereskedelmi tevékenységet folytatott. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a fenti kiváltság elnyerése előtt egy évvel, 1579. április 23-án, azaz a húsvétot követő csütörtökön már hoz a város vezetősége olyan végzést, amely csakis országos vásárra vonatkoztatható.

11 Ami a hetivásárt vagy piacot illeti, kiváltságlevél ugyan erről a vásártípusról sem maradt fenn, mégis biztosak lehetünk abban, hogy a város ilyennel már a XIV. század közepén, de legalább a XV. század eleje óta rendelkezett. A sokak által látogatott, tehát nagy forgalmat lebonyolító hetipiacokat ugyanis a közigazgatás és a törvénykezés is igénybe vette: általában három, egymás után következő piacon kiáltották ki azokat, akiket a törvényszék elé akartak idézni. Nos, két olyan oklevél is fennmaradt, amely azt bizonyítja, hogy a szerdai napokon (feria quarta) tartani szokott miskolci piacokon kikiáltás történt. Az egyik 1404. jűnius 22-én kelt és benne azt jelentette Pelsőci Bubek Ferenc Zsigmond királynak, hogy két megyebéli piacon (in duobus foris comprovincialibus) is kihirdettette: jelentkezzenek azok, akiket Zsolcai Antal fia Damasa megkárosított;

12 a másik, 1433. április 21-én kelt oklevélben pedig 8 KUBINYI A. 1985. 42. p. 9 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 165-170. p. 10 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 251. p. 11 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 60. p. 12 MÁLYUSZ E. 1951-1958. II/l. köt. 3732. sz. 389. p.