Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA
bírák, esküdtek között gyakran van foglalkozásnevű, mint a XV. század végén a Gombos családból, de a malomtulajdonos MiskolcziHerczeg családban Lucát 1460-ban úgy említik, mint Aranyműves Miklós feleségét (consortis Nicolai Aurifabri). 185 A Miskolczi-Herczeg család ősének tekinthetjük azt a Szabó Istvánt (Stephano Zabo), akinek jobbágytelke fiára Miskolczi Péterre szállt, s ő adja el a telek felét csabai Kovács Istvánnak 1480-ban. 186 A szabó fia, Miskolczi Péter királyi szolgálatban állt, felesége Koromházi Korom Gergely Miskolc környéki nemes özvegye volt, 187 fivére János, miskolci plébános. De még nagyobb karriert futott a nemességet is elnyert csabai Kovács István, akinek egyik őse (talán apja) a kor egyik legáltalánosabb iparát űzte. 1472-ben Fülöp Balázs (bíró) és Lakatos Antal (Antonius Lakatos) keresi fel a miskolciak megbízásából Budán Mátyást, hogy a diósgyőri várnagy ellen panaszt tegyen. 188 A diósgyőri uradalom mezővárosai, hasonlóan a kor többi hasonló helységéhez, kereskedelmi centrum funkciójuk miatt a közelebbi vidékek iparcikk-igényét is kielégítették, ezt igazolja, hogy amikor az egri káptalan 1425-ben vizsgálatot tart Mohiban, mert a királyi mezőváros népei a diósgyőri várnagyok és alvárnagyok megbízásából elfoglalták a sajóládi pálos kolostor falujának, Keresztúrnak földjét, a bűnös jobbágyok között van íjgyártó (Arcupar-Ywgyartho) Bálint, Imre és Mózes mészárosok, Jakab kovács, Varró Miklós, Péter pék (pistor), András mészáros, Halász Bartha. 189 Miskolc történetére vonatkozóan az első összeírás jellegű források az egyházi tized 1548. (gabona) és 1549. évi (bor) összeírásai. Bár ezek már a történeti újkor kezdetéről valók, a listákon szereplő jobbágyok egy része még Mohács előtt születhetett, hiszen alig egy szúk emberöltő telt el a középkor „hivatalos" vége óta, így a nevek még középkor végi névadási szokásokat és társadalmi viszonyokat tükröznek. Mivel borból többen adtak dézsmát, a mezővárosi társadalom szélesebb rétegét képviseli a borregestrum, de az iparos és 185 SZENDREI J. 10890. Hl. köt. 58. sz. 186 WENZEL G. 1873. 151. sz. 187 MOL. Dl. 83894. sz. (Bárczay cs. lt.) 188 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 69. sz. 189 MOL. Dl. 39223. sz. BANDI Zs. 1985. 633. sz.