Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

puszta, egykor lakott jobbágytelket jelenthetett, amelyen még állt a ház, a prédium pedig teljesen üres, puszta telket.

32 Miskolc mint magánföldesúri majd királyi birtok telekszervezetének kialakulását a forrásokban nem követhetjük nyomon, de a belső szalagtelkek együttesének, a négy telekből álló (később kötélnek nevezett) területnek a topográfiában említett 1 királyi holdas nagysága tervszerű, az egész birtokra kiterjedt telekkimérési gyakorlatra mutat. A viszonylag szűk belső telkek a belterület értékét, a népesség koncentrációját mutatják. 1312-ben a Miskolc nemzetségbeli Fábián fia Pál visnyói és miskolci jobbágyait említik,

53 1323-ban pedig a magukat Miskolcinak nevező Szécsiek és a Visnyói család jobbágyai és szerviensei fordulnak egymás ellen Miskolc falu templomában majd egy miskolci jobbágyi házban. Miskolc falu jobbágyai az Árpád-kori alapítású tágas Szent István templomot látogatják, amely 1332 és 1334 között 18 garas pápai tizedet fizet, ez nagyjából megfelel a Borsod vármegyei (1332) Abod, Boldva, Harsány, Kisfalud, Keresztúr, Sajónémeti, Nyárád helység adóképességének, de kevesebb, mint Edelény, Kaza, Szendrő, Sajószentpéter és Felzsolca pápai tizede (1332).

35 Miskolc Anjou-kortól elnyert középkori birtokjogi státusa, jelesül: királyi-királynéi birtoklású mezőváros, az itt lakók gazdálkodását is meghatározta. 1433-ban Chernei Domonkosné Erzsébet provida (nem nemes) jogállású asszony miskolci telkének, fundusának felét adja el minden hasznával, vagyis szántóföldjeivel, rétjeivel, istállójával és egy kerttel együtt.

36 A gazdálkodás a szűk belső telkeken túl főként a határban folyt, ezért a középkori gazdálkodás fontos kérdése a telekhez tartozó külsőség nagysága. Az oklevelekben fennmaradt szórványadatok azt mutatják, ez a szántóterület 6 és 12 királyi hold között mozgott a XV. században. 1499-ben a nemtelen Máthé család miskolci és görömbölyi javainak megosztásánál a miskolci főutcái ház negyed részéhez két hold [szántó] tartozik 32 MOL 83887. sz. és 83888. sz. (Bárczay cs. lt.) 33 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 789. p. 34 MOL. Dl. 96104. sz. 35 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 749-750. p. 36 ...Cum omnibus utilüatibus eiusdem medietatis fundi, utputa terris arabilibus, pratis, stabulo ac turri supra po[rtam] eiusdem existentis, ac aliis utilitatbus eandem concernentibus, necnon uno orto. MOL. Dl. 83665. sz. (Bárczay cs. lt.)