Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

János már úgy adja el 200 aranyforintért az ugyancsak Mátyás szolgálatában álló kapitánynak, Kovács Istvánnak, mint Csabai András magszakadás folytán az uralkodóra szállt egykori birtokát (vagyis eredetileg a Csabai nemesekről háramlott a királyra), amely egy nemesi házból és a kúria melletti malomból áll (domum et curiam ac quoddam molendinum penes eandem curiam in possessione Chaba).

19 Ez a nagy értékű telekegyüttes, amely a csabai Kovács majd japricai Horváth család nemesi kúriáját is magába foglalta, 1491-ben már két malommal is rendelkezett, az egyik közvetlenül Kovács István nemesi háza mellett (penes curiam et domum suam), a Hejő keleti partján, a másik a Telek utca mellett (penes vicum Thelek), a Hejő nyugati oldalán.

20 A prédáimnak is nevezett birtok valószínűleg egyike annak a két birtokrésznek, amelyet a Csabai nemesek 1356-ban úgy osztottak meg egymás között, hogy a meglévő nemesi udvarház és a mellette fekvő 3 jobbágytelek valamint malomhely mintájára egy lakóitól elhagyott, vagyis egykor lakott helyen ugyanolyan 4 telket mérettek ki.

21 Talán ez a telekkimérés (vagy a prédiumot felváltó régebbi, eredeti jobbágytelek-szervezet létrehozása) is hozzájárult, hogy az egykori földesúri házigazdaság (a földesúr telke) végig a középkoron (s még tovább is) viselte a Telek utca nevet.

22 A XIII-XIV. században létrejött új gazdasági-társadalmi struktúra, a telekszervezeten alapuló jobbágygazdálkodás lényege, hogy a település belső telkeihez a határban megfelelő határrész járul a gazdaság és a feudális járulékok alapjaként. 1356-ban a Csabai nemesek nemcsak a 4 belső nemesi, illetve jobbágytelket mérették ki, hanem a határban 60 királyi hold földet is, 16-ot a telkek mögött (retro loca), 44-et pedig a Miskolcra és Zsolcára vezető utak között.

23 A XIV. század közepi forrásból már a telekszervezet Miskolc környéki meg19 MOL. Dl. 83841. sz. (Bárczay cs. lt.) 20 MOL. Dl. 83958. sz. (Bárczay cs. lt.) 21 MOL. Dl. 83277. sz. (Bárczay es. lt.). SZENDREI J. 1886-1911. ÜL köt. 48-53. p. 22 A telek a hagyományos talajváltó mezőgazdságban eredetileg a trágyázott, a ridegen tartott jószágok által megtaposott és trágyával telített földet jelentette, amelyet ily módon előkészítettek a szántáshoz. Ennek függvénye volt a település, amely időnként tovább költözött újabb feltört szántók közelébe. SZŰCS J. 1993a. 199-206. p. 23 MOL 83277. sz. (Bárczay es. lt.) SZENDREI J. 1886-1911. ül. köt. 48-53. p.