Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

A diósgyőri kolostor feltárt temploma vagy temetkezőkápolnája bizonyosan temetkezőhelye volt csabai Kovács Istvánnak, hiszen erről 1502-ben lefektetett testamentumában is rendelkezik, s hagy 400 forintot a pálosoknak örök időkig tartandó naponkénti misére (sepulturam eligi apud fratres heremitas in cluastro, item pro missis perpetuis duraturis ipsibus dietim.... lego ad eundem claustrum florenos quadringentos).

285 A végrendelet szerint a templom hosszú szentélyében örök időkig minden nap misézni kellett volna a szerzetesközösségnek az oda temetett halottért. Az 1503-ban meghalt Kovács István után utódai - veje, Japriczai Gergely (Gregorius fappricza de Czaba) és leánya, Katalin, valamint Japriczai Elek, Luca és Mihály - 1505-ben belépnek a pálos rend confraternitásába, így megengedik nekik, hogy miként elődeik, ők is a diósgyőri kolostorba temetkezhetnek. Ha meghalnak, a temetési menetet a kolostorban a szerzetesek méltón fogadják és a megfelelő szertartásokkal végzik el a temetést. Haláluk napját a diósgyőri vikárius bejelenti a rendi nagykáptalanon és a rend szokása szerint, mint más szerzetesekért, értük is 30 gyászmisét mondanak.

286 A csabai nemesek temetkezése a pálos kolostor népszerűségét, rangját mutatja, ugyanakkor azt is, hogy a nem mindennapi természeti környezetben lévő, a diósgyőri vár közelségét élvező kolostor vonzáskörzete túlmutatott Diósgyőr mezővároson, a vár közvetlen körzetén. A kolostort nemcsak nemesek, hanem egyháziak is választhatták temetkezőhelyül, sőt életük alkonyán megpihenésre is. Gyöngyösi Gergely pálos történetíró emlékezik meg Szokoli (Zákoly) János Csanádi püspökről, aki a diósgyőri kolostorból indult ifjúkorában a bécsi és bolognai egyetem majd fényes egyházi pálya felé, s Csanádi püspökként visszavonulásához, magányosságához megfelelő helyet keresett, s így telepedett meg ismét a diósgyőri kolostorban. Itt Krisztus igen megédesítette hátra lévő napjait, s Istenhez méltó remeteként kedvelte celláját, még a kalocsai érsekségre sem tudták 285 MOL. Dl. 84018. sz. (Bárczay cs. lt.) 286 MOL. Dl. 60905. sz. BANDI Zs. 1985. 724. sz.