Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

ezektől el is válik a nagy távolság miatt. Az írásos források elégtelensége miatt csak a régészet dönthetné el, hogy vajon Árpád-kori építmény volt-e eredetileg, esetleg a Szent György-kultuszt megújító, a lovagszentet különösen tisztelő Anjouk idején, a XIV. században épült (amikor már a hegyet is így nevezik), és milyen célból létesült, temető vagy más objektum volt-e körülötte, s összefüggésbe hozható-e azzal, hogy a helyétől nem messze, a Mélyvölgy utcán XI. századi sírt tártak fel a századfordulón. Az a tény is figyelemre méltó, hogy a hegy gazdálkodásra alkalmatlan része és a déli hegyoldal, a szőlőkultúra határán állt, elválasztva illetve összekötve a települést a határral. Szent György középkori kultusza mellett ismert a szent napjának, mint jeles napnak kitüntetett szerepe a gazdálkodásban, hiszen a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdete miatt kultikus cselekmények egész sora kötődik hozzá, így a határok megjárása, a határjelek megújítása, néhol a szőlőgyepűk megtisztítása is. (25. ábra)

262 A középkori egyház alapvető intézményei, a szerzetesrendek Miskolcon nem emeltek rendházat, de a környékbeli monostorok egy-egy ingatlannal képviseltetik magukat Miskolc topográfiájában. Már említettük a tapolcai apát házát a főutcán és pálosok adományokból és alapítványból nyert ingatlantömbjét (ház, malom, molnárház) a piac (és a város) alsó végén. A tapolcai bencés monostor a Miskolccal határos birtokon a Miskolc nemzetség alapítása volt, az egyházi hagyomány szerint a kereszténység felvétele idején alapította a Miskolc nevű föld ura.

263 A hely a régészet tanúsága szerint a neolitikumtól lakott, s mai barlangfürdő felett nyugatra emelkedő Várhegynek nevezett magaslaton a hegy természetes alakjához igazodó szabálytalan, hosszúra nyúlt, földsánccal körbevett késő bronzkori, kora vaskori földvárra leltek a kutatók.

264 A bencések koraközépkori letelepedéséhez valószínűleg hozzájárultak a hely nagyszerű földrajzi adottságai is, az erdők, a szőlőtermelésre kiválóan alkalmas hegyoldalak, és egy melegen felfakadó patak, a 262 BÁLINT S. 1977. I. köt. 293-325. p. 263 Abbatia de Tapolchan sub initio Conversionis Hungarorum per terrae Dominum Misidachi nomine fundata floret 1217. (Hevenesi) Idézi: KNAÜZ N. 1863. 603. p. 264 NOVÁKI Gy.-SÁNDORFI Gy. 1992. 18. p.