Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

a Szent György-kápolna neve vezet, de nem egyházi intézményként, hanem szőlőhegyként. A Szentgyörgyöt, mint láttuk, promontóriumként már 1376-ban említik, a nevét adó kápolnát azonban csak 1507-ben, a Szent Mihály kápolna oltárigazgatóságával együtt (Beatorum Georgii martyris in promontorio, necnon Michaelis Archangelis, aliarumque omnium capellarum et altarium rectoratus).

258 Az oklevélben a szőlőhegyen fekvő kápolnáról írnak, amely egyházi intézményként egyike a város oltárigazgatóságainak. Fontos helye máig ismeretlen, bár újkori forrásokban még feltűnik, mint az Avason megnevezett viszonyítási pont (melyen felül szőlők, alatta pedig pincék fekszenek). 1683-ban Borsod vármegye jegyzőkönyvében említik „az Avas tetőn az kápolnáiul fogva lemenő szekérutat", amelyet Aszalay András palánt szőlője melletti parlagon csináltak és a pincékhez megy le.

259 Az egykori kápolna meglétét igazolja Miskolc első, 1800-ból származó réz- majd fametszetes vedútája,

260 ahol az Avas-tetőn kör alakú kis építményt ábrázolnak a város fölött, az Avas-tetőn, amely formájával, magasságával, magában állásával kitűnik a hegy pincéi közül. (24. ábra) A kápolnáról, mint egyházi objektumról és intézményről a XVI. század eleji említéseken túl hallgatnak a források, de a Szent György-hegy elnevezése koraiságát igazolja. Ezt támasztja alá a metszeten ábrázolt épület is, amely köralakra, rotunda-formára, esetleg apszissal ellátott kis építményre utal, ami ismét csak a kápolna régiségét igazolná. Patrocíniuma is az Árpád-korra mutat. Miskolc környékén nem ismeretlenek a kisméretű Árpád-kori rotundák (Sály: Örös-úr vára-Váralja, Boldva: bencés monostor, Szalonna: nemzetségi templom),

261 de a miskolci kápolnát nem tudjuk az ismert körtemplomok mellé felsorakoztatni, hiszen nem a település lakott részén, hanem attól igen távol, a hegytetőn, a szőlőhegy szélén épült, sőt az 1507-es oklevél szerint magán a szőlőhegyen (in promontorio). A miskolci egyházi topográfiában a hegy egyházi objektumainak egyike, de 258 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. 111. sz. TÓTH P. 1990. 98. p. SZENDREI J. 1886-1911. Hl. köt. 149-150. p. 259 B.-A.-Z. m. Lt. 501

/a. X. köt. 355. p. GYULAI É.-TÓTH P. 1993. 23. p. 260 GYULAI É. 1985. passim. 261 GÁDOR J. 1985. passim. MESTERHÁZY K. 1986. GERVERS-MOLNÁR V. 1972. 34. 86. p. DÉNES Gy. 1973. VALTER I. 1991. passim.