Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

kápolnáját felszentelik, még egy alapítványi kápolnát említenek a Szent István templom fala mellett (ad latus ecclesie parochialis sancti regis Stepliani fundate), a Szent Mihály kápolnát. 220 A két kápolna egy­kor egymás mellett emelkedett a templom északi falán. „Az északi fal megközeltően 35 méter hosszú, rajta, a nyugati sarokpillért nem számítva öt támpillér van. Ezek - ellentétben a déli hajófalat arányos szakaszokra osztó hat pillérrel - aritmikusan helyezkednek el. Egy támpillért a tervező kiiktatott, s a 2. és 4. pillér közötti 16 métert ket­téosztva, az egyetlen pillért 8-8 méterre helyezte el. A templom belső hajófalán ugyanakkor a tervező 5-5 méterre arányosan meghagyta a boltozatot alátámasztó féloszlopokat. Ebből kitűnik, hogy a késő gótikus átépítés tervezője a templom mellé épülő kápolnákat eleve belekomponálta az egységes egészbe." (Bodó Sándor) 221 Az 1. pil­lértől a 3. pillérig tartó, 13 m hosszú (6 m széles) kápolnába vezető ajtó helye is fennmaradt a templom külső falában, sőt a szentség­ház szamárhátú/ mélyedése is. Ez lehetett a nagyobb, Szűz Mária Mennybemenetele-kápolna, amely sekrestyeként is szolgált. A ká­polnát valószínűleg diadalív (melynek a templomfalhoz csatlakozó pillére részben megmaradt) tagolta szentélyre és hajóra. A 8 m hosszú kisebb, később cinteremmé átalakított kápolna, az előzőhöz közös fallal csatalkozva, lehetett a Szent Mihály-kápolna. (20. ábra) A kápolna, kápolnák meglétét Miskolc XIX. századi vedutái is iga­zolják, 222 ahol a templomnak a város felőli bejáratánál balról a templom falával egyező magasságú, három támpilléres oldalépít­ményt ábrázoltak. (24. ábra) Ha a templom és a kápolnák építését közel egyidősnek tarthat­juk, Kovács István kápolnaalapító oklevelének építészeti vonatko­zásai a templomra is vonatkoztathatók, mint az azóta elpusztult kőboltozat (lapide tegendo), az ablakok apró fémkeretbe öntött üveg­szemei az ablakvasalással (fenestris vitreis cum ferramentis). A kápol­nába Kovács István oltárt is építtet (altare in eadem construendo), és az oltárt két kazulával és az ehhez tartozó felszerelésekkel, a misé­zéshez való missaléval és egy kehellyel is ellátja (duabus casulis cum 220 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 121. p. 221 BODÓ S. 1972. 73. p. 222 BODÓ S. 1972. 77. és 82. p.

Next

/
Thumbnails
Contents