Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

sának indokai homályban maradnak, ahogyan az Árpád-kori településrend más aspektusai sem ismeretesek. A templom különleges topográfiai jellemzői azonban valamelyest magyarázatot igényelnek. A település lakott részének szintjénél magasabban fekvő templom (és feltehetően a temető) domboldalra építését a Szinva közelsége magyarázhatja. Az áradások, a víz okozta állandó veszélyforrás miatt a hegyoldal biztonságosabbnak tűnhetett, mint a folyócska partja. Biztosak lehettek abban is a templom első építői, hogy a hegy északi bozótos, erdős oldala soha nem lesz a határ gazdálkodásra alkalmas része, így a hely kultikus jellege nem szenved majd csorbát (az építéssel egyidőben valószínűleg még nem voltak pincék ezen a helyen, amit az is erősít, hogy különálló miskolci pincét, kőlyukat nem említenek a középkori források). A templom különállása hangsúlyozta a mindennapoktól távoli, spirituális jellegét, de mégis elég közel volt ahhoz, hogy könnyen és gyorsan elérjék a hívek. Ettől a nevében is enigmatikus hegyoldaltól, hegytől (Avas) nem lehet elvitatni valamiféle ősi szakrális jelleget, amit nemcsak a templom (és temető) ideépítése igazol, hanem koraközépkori régészeti lelet is, hiszen egy XI. századi, Szent László dénárjával datált sírt találtak a Mélyvölgy utca építésénél a századfordulón,

204 de itt állt a hegy másik egyházi objektuma, a Szent György kápolna is, s a hegy lábánál alapítják a Mindenszentek ispotályos egyházát is. A templom fekvését az Árpád-kori szentély keletkezése magyarázza és határozza meg, amint északi oldalát 1489-ben így jelölik meg: az északi vagy város felőli oldal (latus ecclesiae... a parte septemtrionali seu civitatis). Az első, csak régészeti leletekkel igazolt román stílusú templomot a XIV. században (amikor már az említett írásos források is bizonyítják meglétét) kibővítették, ismét csak régészeti adatokkal bizonyíthatóan. Van olyan feltevés is, hogy ekkor a román templom szentélyét féköríves apszissal bővítették.

206 Az 1972-es ásatás csak azt igazolta, hogy a második-harmadik építési periódusban (XIV. század, XV. század eleje) a templomot kétszer is meghosszabbítot204 RÉVÉSZ L. 1992. 108. p. 205 MOL. Dl. 83949. sz. 206 NOVOTNY Gy. 1982. 15. p. (ifj. Horváth Béla alaprajzi felmérése)