Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

(Kő)házak a miskolci fő utca északi oldalán 1480-1521 1480 apát bíró (deák) esküdt (Sály M.) 1487 Szent Mihálykápolna 1497 esküdt (Pap S.) 1500 Barla M. Koromházi nemes bíró (Olajos G.) 1504 szabó Boldogasszonyház Barla M. Szent Mihályház bíró (Olajos G.) plébános szűcs (bíró) 1521 apát alvárnagy szabó A fő utcán álló nevezetes kőépületekre alig kerültek elő régészeti bizonyítékok, de a diósgyőri vár és építkezései valószínűleg mintát szolgáltattak a miskolci kőépületeknek is, amit az is igazol, hogy tulajdonosaik egy része a vár familiáris-katonai rétegéből került ki. Talán ezek a házak részei voltak tulajdonosuk címerreprezentációjának is, hiszen miskolci Kovács István 1479-ben nyer Mátyástól nemesi címert,

155 Kormossy Tamás alvárnagyot pedig éppen a főutcái házával együtt nemesíti meg II. Lajos. A kőházak építészeti nívójára, díszítésére a diósgyőri vár megmaradt egykorú kőemlékei és más észak-magyarországi városok korabeli gyakorlata adhat segítséget a képzeletnek, illetve a régi skóla (a mai múzeumépület) gótikus ablakmaradványai, mint világi célú épület darabjai jelenthetnek analógiát. 1433-ban, amikor Szabó István megveszi Chernei Domonkosnétől telkének felét, az ingatlanok között említenek egy építményt: egy tornyot. Az oklevél hiányossága miatt nem állapítható meg, hogy ez a torony egy kapu (porta) vagy egy „palota" (palatium), vagyis boltozott ház, terem felett áll (turris supra po/a[...].)

156 Külön említése azonban nem szokványos és értékkel bí155 GYULAI É. 1996b. 156 MOL. Dl. 83665. sz. (Bárczay cs. lt.)