Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

idézi. A régészet is igazolja Anonymust, hiszen Miskolc területén a föld is megőrizte a honfoglalás emlékeit, mégpedig a legelső településnyomok: temetők leleteivel. Miskolc és környéke legfontosabb honfoglalás kori régészeti leleteit a Sajóhoz közel, a Szirmabesenyővel határos repülőtéren és környékén találták meg, majd ásta ki Megay Géza az 1950-es években.

83 Az oklevelekben föld-birtok-falu-város (terra-possessio-villa-civitas-oppidum) minőségben megjelenő Miskolcnak az 1325-ös határmegállapító oklevélben leírt - és évszázadokra megszabott - határain belüli egyes részei, helyei, ezek neve, szintén csak a XIV. századtól jelennek meg a forrásokban, hiszen ettől kezdve válik Miskolc egyre fontosabb településsé, amely már nemcsak feudális birtok, hanem az itt élők lakóhelye, élettere, gazdálkodásuk színhelye. Az első írásos topográfiai adatok megjelenése előtt azonban ismét csak a régészeti lelőhelyek vallanak Miskolc kora középkori települési viszonyairól, ekkor azonban már nem a - honfoglalás régészeti topográfiájára jellemző - temetkezés, hanem a lakóhely emlékeivel. 1955-ben a Rákóczi utca 1. szám alatti ház helyén végzett ásatás során Komáromy József épületek maradványait hozta felszínre. (17. ábra) „Az ásatás viszonylag kis területén négy, különböző korszakba tartozó házat tárt fel. Közülük a legkorábbi kétosztatú, félig földbe mélyített paticsfalú épület, amelyet a belőle előkerült leletek alapján a XI. századra keltez az ásató. E fölött, körülbelül 45 fokkal elfordulva egy másik, egyhelyiséges, szintén cölöpszerkezet, XII. századi ház állt. A következő épület ugyancsak kétosztatú volt, korát a benne talált III. Béla-pénz határozza meg. Funkciójára az alaprajzból próbált meg következtetni az ásató, csapszéknek, csárdának vagy valamely elárusítóhelynek gondolja. A ház feltehetőleg tűzvésznek esett áldozatul." (Wolf Mária)

84 A bizonytalan funkciójú, a kor technikai és művelődési nívóján épült egyszer egy- és kétosztatú (egy- és kéthelyiséges) épületek maradványai nemcsak koraiságuk miatt érdemesek a figyelemre (hiszen okleveles adat a településre a XI-XÏÏ. századból nem ismeretes), hanem azért is, mert igazolják, a honfoglalás óta megváltozott a terület topográfiai képe, 83 MEGAY G. 1956. passim. 84 WOLF M. 1992. 132. p.