Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

Mindezek az adatok arra utalnak, hogy az 1460-as évek közepétől Mátyás lassú, céltudatos munkával arra törekedett, hogy Diósgyőrt megerősítse. Alsónyárád, Gönc és Szikszó alaposan megnövelhette a bevételeket. Az uradalom ugrásszerű kiterjedését azonban a Cudar-javak hozzácsatolása hozta magával. Ónodi Cudar Jakab 1470-ben örökös hátrahagyása nélkül hunyt el. A hatalmas, két várból, hét-nyolc mezővárosból és 94 faluból álló vagyon részeire esett szét. Egy darabja Rozgonyi Rajnáidra és Jánosra szállt, de volt, ami rögtön Mátyásé lett. Telkibányát 1471. március 6-án Mátyás saját oppidumának nevezte. Nemsokára azt is megtudjuk, hogy a bányászok az urburát a diósgyőri várnagynak fizették.

150 A Rozgonyi család 1472-ben volt kénytelen a Cudar örökség egy részéről a király javára lemondani. Egy 1472. június 2-án kiadott oklevélből arról értesülünk, hogy az Abaúj vármegyei Nagybölcs, a Zemplén megyei Kisbölcs, Csalános, Megyaszó, Kesznyéte és Lúc (az itteni vámmal) nevű helyeket a két Rozgonyi átadta az uralkodónak. Ekkor lett Mátyásé Ónod is, hisz az oklevélben olvasható települések mindegyike az ónodi várhoz tartozott. Ez idő tájt tette rá a kezét Mátyás a Cudarok más településeire is. Szabolcs megyében Devecser és Tas május 15-én még a Rozgonyiaké. A későbbi adatokból arról szerzünk tudomást, hogy a diósgyőri várnagyok kormányozzák ezeket a helyeket. Nem tudjuk, mikor lett a királyi uradalom tartozéka az Abaúj megyében fekvő Forró. Mindenesetre az oppidum eredetileg a Cudaroktól a Rozgonyiakhoz került, és így gyanítjuk, az erős kezű fejedelem ugyancsak ekkor jutott hozzá. Utóbb, 1498-ban Beatrix egy olasz hívének adta. így Diósgyőr uradalma a Cudar-hagyatékból öt oppidummal (Telkibánya és Forró, Ónod a várral, Szabolcsban Szamosszeg és Devecser) és 14 faluval (Nagybölcs, Kisbölcs, Csalános, Megyaszó, Kesznyéte, Lúc - tulajdonképpen 2 ilyen nevű településsel számolhatunk -, Pazony, Szederkény, Őrös, Tas, Dombrád, 150 CSÁNKI D. 1890-1913. I. köt. 201. p. MOL. Df. 270467. sz. Telkibánya hosszú ideig a Rozgonyiak és a Cudarok vitáinak a tárgyát képezte. Később a Rozgonyi család ifjabb ágáé lett (WENZEL G. 1880. 92-93. p. ENGEL P. 1971. 308. p.)