Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

1254-ben a közeli Mályit, arra való hivatkozással kapta meg az uralkodótól, hogy az erősség miatt van rá szüksége.

53 Sajnos, nem tudjuk pontosan nyomon követni, Ernye hogyan, milyen lépésekben alakította ki borsodi birtoktömbjét, ahogy sokszor az sem állapítható meg, a család mely tagjai gyarapították a vagyont egyik vagy másik hellyel. Korán - még Diósgyőr előtt - juthatott hozzá Ecseghez, Dédeshez, Parasznyához, Malvinhoz, Haricához, Kondóhoz, Kazinchoz, Ludnához, a bolondóci vár hevesi javaihoz (Ivád Kövesd, Pétervására). Eme helyek közül bizonyosan 1254/1255 előtt lett az övé Dédes, ahol 1254-re már állott a vár. Ecseg (1248), Mályin (1254), Parasznya (amelyért valamikor Dédest kapta meg az ott élő várjobbágyoktól, s csak fia szerzi vissza 1281-ben Hernádnémetiért), valamint a bolondóci vár hevesi földjei. Térképre pillantva látható, hogy az alakuló uradalom földrajzi középpontjában épült fel a vár, amely amellett, hogy az Eger-Kaza (-Torna/Borsod) közötti útvonal közelében állt, őrködött afelett, hogy a két birtoktest között harmonikus legyen a kapcsolat. Feltűnő, hogy Ernye 1265 (1262?) előtt le tudott mondani egy szerviense javára 3 borsodi jószágáról (Kondó, Kazinc, Ludna), vagyis borsodi ingatlanainak száma a listánkon szereplőknél már ekkor is magasabb lehetett. Az is megállapítható, hogy eme korai (borsodi és hevesi) birtokainak a nagyobbik hányada a királyi földállományon belül a vár, illetve várjobbágyi földek részét képezte 53 SÁNDORFI Gy. 1980. 18-19. p. felteszi, hogy már korábban Kisgyőrött kísérletezett az egri egyházfő motte típusú vár felépítésével, de a munkálatokat abbahagyta. SZENTPÉTERY I. 1923-1943. 1021. sz. SZENDREY J. 1886-1911. Hl. köt. 75-76. p. WENZEL G. 1860-1874. XII. 342-345. KIS P. 1995. 289-291. p.