Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Vendéglátás, „szíveslátás"
A filmvetítésre átalakított kerthelyiség, 1989 1990/1991-től, a „privatizáció" éveiben az évszázados monumentális épületegyüttes különböző szintjein, különböző egységeiben gyakorta változtak a bérlők. Ez éppúgy része a város és az épület történetének, mint a régmúlt. 1994 elején arról szólt a hír, hogy a város újabb értékesítési kísérlete eredményesnek látszik. 1994-2000 között számos újságcikk foglalkozott az Avas szálló megújulásával, esetleges más célú hasznosításával. Az eredmény lehangoló: az épület helyzete nem változott, csupán állaga romlott és romlik jelenleg is. Az Avas többségi része városi tulajdon volt, amelyet eladott 1998. elején az akkor budapesti központú Multicasa Consulting Kft.-nek. Az épület felújítási tervei ugyan elkészültek, de a munkákhoz nem kezdtek hozzá a szerződésben rögzített dátumig, 1999. december 31-ig. A városi önkormányzat tulajdonában maradt épületrészben - mozi és a hozzá kapcsolódó terek - a MIK Rt. felújításokat végzett, de a rekonstrukciónak elsősorban a tető- szerkezet és az épülethomlokzat felújítására, teljes épületgépészet kiépítésére kellene irányulnia. 2000. végén felvetődött az épület visszavásárlásának lehetősége is, de ahhoz, hogy az ingatlannal valamit lehessen kezdeni, 1-2 müliárd forintos tőkére lenne szükség, amely nem áll rendelkezésre. 2001. elején olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a Miskolci Egyetem kapná meg az épületet, amely az oktatási intézmény városi "kötődését" erősítené, s a felújításra világbanki támogatással kerülhetne sor. * * * 2001 nyarán arról adott hírt az Észak-Magyar- ország, hogy a város a vételárért - ami százmillió forint volt - visszavásárolná az épületet, de az őrzésére és a felújítására már nem volt fedezet a költségvetésben, így vállalkozóra vártak. 2003 júniusában az Avas Szálló kertjében - amelyet akkorra már felvert a gyom, „visszafoglalta a természet" vitafórumot tartottak. Abban megegyeztek a vélemények, hogy az 1980-as évektől az épület ugyanolyan lelakottá vált, mint fél évszázaddal korábban. Felújításához sokkal korábban kellett volna hozzákezdeni, így az ön- kormányzati eladása fel sem vetődhetett volna. A visszavásárlást minden érintett fontosnak tartotta, a felújítás utáni hasznosításra viszont nagyon 391
