Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Az iskolák

évfordulóját. Az iskoláról ezen a néven esik szó a kötetben.)

A Hunfalvy Jánosról elnevezett reáliskola a Déryné utcán a volt postaépületbe települt. Jogelődje 1917-től az Állami (Miskolci Magyar Királyi) Reáliskola volt. 1922-ben vette fel Hunfalvy János nevét, s 1939-1945 között „megjárva" Kassát, visszatelepült, 1950-ig működött ugyanazon a helyen, amelyben most bankot találunk. (Déryné u. 11. sz.) Története ebben az évben is nyo- monkövethető, de a „jogutód" 1950-től a Kilián György Gimnázium lett. (Az épület elkészülése és átadása előtt rövid ideig megszüntették a Hunfalvy nevet, s az iskola Állami Általános Gimnázium volt.) A Kilián Gimnáziumból Diósgyőri Gimnázium lett, így történetének bemutatása mindenképpen indokolt ebben a kötetben. (1997-ben az ungvári elődiskola centenáriumára és a Miskolcra telepítés 80. évfordulójára emlékezve a Kilián Gimnázium felvette a Diósgyőri Gimnázium nevet.)

Az 1930-as években a „középfokú" iskolának számító I. sz. polgári fiúiskola a Kun József (ma Kis-Hunyad) utcán, a II. sz. a Zsolcai kapuban (a megyei rendőr-főkapitányság épületének helyén), a III. sz. izraelita polgári fiúiskola a Kálvin utcán (a mai APEH központ helyén, de ugyanabban az épületben) fogadta diákjait. Ugyancsak itt volt a leányok polgári, felekezeti iskolája is. A római katolikus leányiskola a Városház tér 6. sz. alatt volt. (Kronberger József igazgatósága alatt ebben az épülettömbben az elemi népiskola, a polgári leányiskola élte fénykorát a Szatmári irgalmas nővérek vezetésével, de itt volt a római katolikus tanítóképző helye is.) Ezt az épület- együttest visszakapta a katolikus egyház, s 2006- ban - felújítások után - itt működik a Fráter György Katolikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola.

Az 1929-es monográfia megjelenése idején 11 elemi (állami és felekezeti) iskolája volt Miskolc- nak. Épületeik azóta funkciót változtattak, nagyobb részük már nincsen meg, csupán egykori helyük azonosítható, emléküket fényképek idézik. Más csoportot képeznek a szakiskolák, vagy az ún. tanonciskolák, amelyek jó része név- és helyváltoztatás után napjainkban is létezik szakiskola- vagy szakközépiskola megnevezéssel.

A városi női ipariskola 1879-ben alapított szakiskola volt. 1899-1945 között Miskolc város női ipariskolája néven működött a Déryné (akkor Deák F.) u. 3. sz. alatt (1996-tól a színház rekonstrukciója során átalakított, felújított egyemeletes épületben a színháztörténeti és színészmúzeum kap helyet.) Az egykor itt volt iskola úgy szűnt meg, hogy 1951-ben beolvadt a Közgazdasági Fiúközépiskolába (a Berzeviczy jogelődjébe), majd az 1952/1953-as tanév után ténylegesen is befejezte működését.

A Fa- és Fémipari Szakiskola 1912-ben „született", s 1926-ban került új, ma is létező helyére a Soltész Nagy K. u. 4. sz. alá. A neve talán a legtöbbször változott a miskolci iskolák között. A 20. század második felében egy korosztály tudatában úgy rögzült, mint a „gépipari", mások számára ez volt a „Zalka", a mai generáció számára pedig természetes lett az „Andrássy Gyula Műszaki Középiskola" elnevezés. (A hét évtized alatt az utca visszakapta eredeti nevét, de a házszámozás megváltozott, 10. sz. lett.)

A Hunyadi utcai épületegyüttes, amely a mai napig Zenepalota néven rögzült a köztudatban, szintén szakiskolának számított. A korabeli újságcikkek szerint átadását követő rövid idő után „Hubay Jenő" zeneiskola lett. Mivel az épület felújítási és bővítési tervei elkészültek, az intézmény kettős évforduló előtt áll. (Ismereteink szerint az épület védetté nyilvánítási eljárása meg304