Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Az iskolák
települt parancsnoksága az iskola helyiségeit lefoglalta, s - gyakorlatilag - a bukásig azokat használta. Az 1920-1925-ben már 8 osztály elhelyezéséről kellett gondoskodni a régi falak között, ami megvalósíthatatlan feladatnak látszott. Új iskolaépítés gondolata vetődött fel, s már a telekkijelölés is megtörtént az akkori Urak (ma Petőfi Sándor) utcában. 1932-re a magyar állam és Miskolc város között közös teherviseléssel elkészültek az új iskola tervei, de a gazdasági válság miatt a kivitelezés munkálatai el sem kezdődtek. Időleges megoldásként - a Felvidék egy részének visszacsatolásával párhuzamosan - 1939. május 1-én megszületett a Vallás- és Közoktatás- ügyi Miniszter rendelete, amely szerint „az 1917- ben megszűnt ungvári állami főreáliskola utódaként Miskolcon felállított Hunfalvy gimnázium (reáliskola), főleg rossz elhelyezése miatt elnéptelenedett. így ezen iskola áttelepítése annál is inkább indokolt, mert az eddig Miskolcra bejáró, illetve internátusbán vagy kosztosdiákként elhelyezett tanulók hatalmas száma (a három gimnáziumban összesen 653 fő) éppen Kassa, továbbá Rimaszombat visszacsatolása következtében erősen csökkenni fog. A tisztviselői és tiszti családoknak a visszacsatolt területre való költözködése máris érezteti hatását." 1939 júniusában a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap közölte az iskola megszűnését, illetve Kassára történő áttelepítését. A hallgatók közül akik maradni akartak, vagy a református, vagy a kir. katolikus gimnáziumban kaptak helyet. Hó- man Bálint kultuszminiszter kinyilvánította azt a szándékát, hogy az üresen maradt, de a céloknak megfelelő épületben valószínű iparostanonc oktatás kezdődik, vagy polgári iskola kap majd helyet. Az 1938-1939-es tanévet Fördös László búcsúztatta Miskolcon, majd az 1948-1949-es tanévet ugyancsak ő nyitotta meg. A néhány lapos füzet „A miskolci állami Hunfalvy János GirnnáAz átalakított iskolaépület északi és keleti homlokzata, 2002 361
