Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Az iskolák

nyomvonalával történelmi építészeti együtteseket, tömböt szabdaltak fel. Az út elkészülte után a telek építményei „leszegetlenek" maradtak, a beépítetlen területek, foghíjak és tűzfalak több mint három évtizede határozzák meg ennek a térségnek a hangulatromboló látványát. Az APEH irodaház bővítése ennek a látványnak a részbeni eltüntetésére adott lehetőséget. A meglévő főépület meghatározta a „bővítmény" funkcionális és térbeli illeszkedését, hasonulását is.

A meglévő (egykor volt, de kettészelt, az úttal átvágott udvari) terület beépítésével kialakított épülettömb (alagsor, földszint + négy emelet) kellett, hogy igazodjon a meglévő épülettömb magasságához. „Az így kialakított épülettömb - fogalmaz Viszlai József az építészeti műszaki leírásban - földszintje előtt a gyalogos és gépkocsi forgalom megoldható úgy, hogy az épület emeleti szintjei egy áthajtó-kapuzat fölött közvetlen öszszeköttetésben állnak a meglévő épület szintjeivel, az átközlekedés biztosítására. A földszinti épülettömbnek tömör, csak kis nyílásokkal bontott faltömege a közeli, zöldsávos autóút nagy zajterhelését csökkenti, csakúgy mint a falsáv fölötti első emeleti homlokzat előtt végigfutó pergolasáv polikarbonát fala."

A déli tehermentesítő út kialakításával a Kálvin J. és Kandia (volt Rudas L.) utcák forgalomáteresztő szerepe megszűnt. Az Uitz B.-Csizma- dia-köz-Kandia u.-Szemere B. u. által határolt, egykor egységes tömb az 1980-as években 4-es számot kapott, de telektörténeti és építészeti szempontú feltárása elmaradt, pótlása napjainkban is aktuális. Az azóta eltelt negyedszázad bontásai és beépítései - főleg az Avasról szemlélve - mégsem nyújtják egy átgondoltan alakított tömb képét (sem határaiban, sem belső udvaraiban, építményeiben).

Az APEH székház új épületszárnya az Uitz B. utca felől, 2006

335