Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Az iskolák
Fráter György Katolikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola (Városház tér 6.) 1878 augusztusának végén - az árvíz előtt néhány nappal - a szatmári "anyaház"-ból irgal- masrendi nővérek érkeztek Miskolcra, s elfoglalták helyüket abban az iskolában, amelyet Sa- massa József egri érsek alapított. A tanítórendnek Miskolci képeslap, 1912 Bükk Zsigmond és neje, Sebe Teréz saját telkét és házát ajánlotta fel. Öttantermes iskolában és otthonban, Láng Jusztin vezetésével kezdte meg első tanévét az intézet. A két háború közötti leírások arról adnak számot, hogy az Érseki Felső Leányiskola városunk középfokú oktatási intézményei között nagyon előkelő, tekintélyes helyet foglalt el. Az alapítást követően elemi és felső népiskola volt a neve az intézménynek. A millennium idején felső leányiskola nyüt a rendház mellett, majd 1907-ben átalakult polgári leányiskolává. Két évtized elteltével, 1927/1928-ban itt kezdte meg a tanévet a Miskolci Római Katolikus Tanítóképző Intézet első osztálya. Az elemi iskola, a polgári iskola és a tanítóképző intézet félezernél több növendéket tanított akkor, amikor fennállásának félévszázados jubileumát ünnepelte a „zárda". Az egykori középkori városi telken három épület alkotott egységet. A zárda, a kápolna és az iskola együttese néhány homlokzati és belső alaprajzi átalakítás után is megőrizte azokat az építészeti jegyeket, amelyek a tér hangulatát meghatározzák. (A kápolnáról korábbiakban írtunk.) Az épületkomplexum legigényesebb része a neogótikus homlokzattal ellátott rendház, amely nagyméretű csúcsíves, szamárhátíves ke- retelésű ablakival múltat idéz ugyan, de nem sugall kolostori hangulatot. A dekoratív ház építészeti jegyeiben felfokozza az utcakép eklektikus jellegét. A kápolna déli oldalához kapcsolódó iskolaépület egyemeletes, 8 tengelyes eklektikus 329
