Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Magyar nyelvű összegzés
Városház-teret (1994). Nagyváthy János (1755- 1819) a város szülötte és a magyar gazdászat (mezőgazdaság) kiemelkedő egyénisége volt. A színi-világból a dinasztia-alapító Latabár Endrét és Déryné Széppataki Rózát idézi a kötet. Az orvoslásban és művészetben Henszelman Aladárral, a képzőművészetből Munkácsy Mihály miskolci kapcsolataival ismerkedhet meg az olvasó. A kötet írója megidézi a város díszpolgárai, a megyei közigazgatás néhány jeles személyét is. A város látképei, verses leírásai, de a levéltári dokumentumok is igazolják, hogy itt a vallási tolerancia volt a jellemző. Az eltelt évszázadok alatt minden felekezetnek épültek templomai, s jelenleg is épülnek új istentiszteleti hajlékok. Nagy városokban újszerű a panel-bérházak között épülő templomok. Miskolcon az avasi városrészben és a győri kapui lakótelepen is találunk erre jó és szép példát. A történelmi Miskolc területén 20 templom, kápolna található, s ezek mindegyike olvasható a kiadványban. A „történelmi" Miskolcot azért kell hangsúlyozni, mert a mai város, közigazgatásilag Nagymiskolc tizenegy, egykor önálló települést vonzott magához. A reformátusoknak az Avason különleges értékű temploma és harangtomya, s a belvárosban még két templomuk van (Kossuth utcai és a tetemvári „Deszkatemplom"). A belvárosban evangélikus templom tornya is emelkedik. A katolikusoknak az egykor önálló településen, Mindszenten van templomuk és védett építészeti műtárgyaik. Az ún. felsővárosi Szent Anna templom a 19, század elejét, az avasi Ige temploma a 20. század utolsó évtizedét idézi. A minoriták rendháza és temploma a 18. század elején települt, ill. épült Új- Miskolcon (Nova Civitas). Katolikus templomunk van a Selyemréti lakótelepen, de katolikus ún. Zárda-kápolna is a Városház téren. A görög katolikusok templomát a 20. század első évtizedében a Búza téren (a város ősi piacterének észak- nyugati részén) építették. A nagy lélekszámú zsidó lakosságnak egykor két zsinagógája volt a városban. A Palóczy utcait az 1960-as években lebontották, a Kazinczy utcai pedig a 19. század második felének terméke és különleges védettséget élvez. Miskolc egyházi értékei közül is kiemelkedik az egykori görög kereskedők gazdagságát tükröző és megőrző orthodox templom. Képfala (ikonosztázion) és számos liturgikus tárgya nemcsak a miskolciak számára érték. A templom és múzeuma az európai különlegességek közé sorolható. A kiadvány második kötete először iskoláinkkal foglalkozik. Ősi gimnáziumunkat a reformátusok hozták létre négy és fél évszázaddal ezelőtt. A katolikusok és az ortodoxok iskolái 18. századi alapításúak. A 20. század első évtizede Miskolc számára a polgári fejlődés mérföldkövét jelentette. Az iskolaváros, a vasipari központ, majd 1920 után a régió „fővárosa" célkitűzés ekkor fogalmazódott meg. A kereskedelmi hagyományokra kereskedelmi szakiskola épült, a Trianon utáni városfejlődés pedig idevonzotta az eperjesi jogakadémiát, tanítóképzőt. A miskolci zsidóság Magyarországon egyedülálló tanítóképzőt létesített városunkban. A „hagyományos" nagy iskolák tanítványai közül sokan - Európát bejárva - visszatértek és Miskolc szellemiségét erősítették. A tanárok tudományos tevékenységét iskolai évkönyvek, emléktáblák és a temetők sírkövei őrzik. Miskolc a 21. század elején „tudásközpont" lett. Ebben meghatározó szerepet kapott és vállal most is az 1949-ben alapított Miskolci Egyetem. Hagyományos karai (bányász, kohász, gépész) mellett már történelminek számít a közgazdasági kar és negyedszázados a jogászképzés is. Nagyszámú bölcsész kap évente diplomát, van zeneművészeti és egészségügyi 605
