Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

lő átalakítást tervezett, amely szerint az épületre teljes hosszúságában emeletet kívánt emelni. (Ismerve a Mérnöki Hivatal anyagában fellelhető terveket, csak sajnálhatjuk, hogy a Stem Imre építész által készített tervek nem valósultak meg.) Az épület továbbra is egyemeletes maradt, de a földszinti üzlethelyiségeit lényegesen átalakították. Ezt követően nyűt meg 1927 legelején a gramafonterem. A Reggeli Hírlap híradása szerint „A Széchenyi utcában a régi László Ervin könyvkereskedő cég rövid idő alatt hatalmas és művészien szépen megkonstruált zenetermet építtetett, amely a régi évtizedeken keresztül fennálló könyv- és zeneműkereskedés mellett nagyvárosiJkX, t-PlTTt.T<4«

ffcJK-V'l-Xá *

A megvalósult homlokzati terv, 1924

as intézménnyé alakult. Kívülről semmi nem mutatja, hogy benn az üzletben huszonkét méter hosszúságú dekoratív szépségű, artisztíkusan kedves terem szolgál a gramofon- és zeneterem céljára." 1930-ban a László-féle nagykereskedésről egy katalógusban a következőket olvashattuk, egy kicsit történeti és családtörténeti adalékokat is szolgáltatva: „Legrégibb vagyis a legelső miskolci könyvkereskedés. Alapította 1833- ban Lőwy József, 1885-ben átvette fia, László Adolf, aki az üzletet a legmodernebb gépekkel felszerelt nyomdával bővítette ki. Jelenlegi cégtulajdonos 1913. évtől fia, László Ervin." Az adat azt jelenti, hogy László Ervin a könyv- és zeneműkereskedésben a család harmadik generációját képviselte. Meglepetéssel szolgál viszont olyan értelemben, hogy az 1845-ben alapított Heilprin Mihály-féle kereskedés a Széchenyi u. volt 13. szám alatt nem a legkorábbi alapítású „intézmény" volt Miskolcon, mint ahogy az adatok szeAz épület az utcaképben, 1930 k.

511