Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Iparos-, kereskedő- és polgárházak
A Weidlich-palota története (Széchenyi István U. 19.) A négyemeletes épület kapubejárójának jobb oldalán 1983-ig működött az a fűszer- és csemege üzlet, amelyet a miskolciak „csak" így neveztek: Weidlich. Azóta részben hasonló funkciójú, csemege üzlet működik a felújított boltban, de az elnevezést azóta is őrzi a köztudat. Az 1960-as évek közepén, amikor a városképjavító tevékenység a „kiemelkedően hivalkodó felépítménye eltávolítására" törekedett, lebontották a jellegzetes tető tomyocskákat, az ún. babilonokat, de eltűntették a két torony között olvasható feliratot is. Az épület sokat szenvedett a főutca „le- csupaszítása" idején, amikor az új beépítések stílusához kellett igazítani a patinás épületek homlokzatát. A történet szerencsére színesebb, mint ez az egykori nagystílű épület, amely elveszítette meghatározó városképi szerepét. A bérpalota homlokzati megjelenése a magyar városi későszecesszió stílusjegyeinek egész gyűjteményét hordozza magán. A szimmetrikusan komponált utcai homlokzatot lekerekített sarkú toronypár koronázta, melyeknek közeit törtíves timpanonnal lezárt középrizalit töltötte ki. A földszint és az első emelet magasságát elegáns portálszerkezetek dekorálták, a 3-4. emeletig terjedő homlokzati zóna egy valódi bérpalota tömegalakításához méltó építészeti homlokzati megoldást követett. A dúsan díszített homlokzat a maga korában is eklektikusnak számított. Az üzletközpont homlokzati kialakításában még érvényesült az ún. „Gesamtkuntswerk" szemlélete, amelyben minden díszítő motívum azonos hangsúllyal jelent meg, egységes szemlélettel lépett fel. Máhr Nándor fűszerkereskedése, 19-20. száza fordulóján Az építtető Weidlich Pál volt, aki az 1920- 1930-as években a legtöbb adót fizető miskolci polgárok névjegyzékét vezette. 1862-1946 között élt, s a legkiemelkedőbb, leghíresebb miskolci kereskedők egyike volt. 1881-ben került Miskolcra, s a hasonlóan legendás Máhr Károly fűszerboltjában lett üzletvezető. Mint fiatal kereskedőt, Baross Gábor kereskedelmi miniszter külföldi tanulmányútra küldte. Belgrádban, Athénben, Kairóban, Alexandriában, Szmimában és Konstantinápolyban nemcsak megismerte a világ nagyvárosainak kereskedelmét, hanem életre szóló tapasztalatokat is gyűjtött. Később Bécsben töltött 497
