Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

nyai is előkerültek. A véletlennek, illetve a sajnálatos eseménynek volt köszönhető az, hogy sok kerülhetett az épület belső tereinek részletes tanulmányozására, amelyek a 18. századi, azaz eredeti állapotra vetítenek fényt. 1984 augusztusában az emeleti erkélyes nagy teremre, az ehhez kapcsolódó három kisebb szobára, valamint az előtérre és az ebből nyíló helyiségekre terjedt ki a vizsgálat. Az utca felé eső szobákban a falon gazdag mintájú, színes enyves festést lehetett felfedezni, amelyre később többrétegű színezés. Az alaprétegek igényes falfestést takartak. A minta az erkélyes nagy teremben maradt meg legjobb állapotban, a szakértő Seres László szerint ez egykorú az épülettel, s jellegzetes copf-stílusban fresco-secco technikával készült. Az első kutatások után érzékelhető volt, hogy a falfestmény helyreállítható állapotú, az esetlegesen hiányzó felületek a motívumkincs alapján - figyelembevéve az ismétlődésüket - kiegészíthetőek, helyreállíthatok. A földszinti homlokzat robbanás utáni egyetlen épen maradt részlete a hangsúlyozott középrizalit tengelyében nyíló erősen tagolt kapuzat. A rendkívül plasztikusan képzett bejáratot mindkét oldalon egy-egy lesarkított négyzetes hasáb alakü oszlopszékre állított, szabadon álló toszkán oszlop, valamint a falsíkon ezeket visz- szajátszó kettős lizéna keretezte. A félkörös (enyhén kosárívbe hajló) bejárati kapu kétszámyú, amelynek tengelyében ugyancsak hajlított, íves

Az Almássy-kúria földszinti üzlethelyiségei, 1960-as évek

486