Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

Miskolc város címere a Szigethy-kiadványokon

zepétől-végétől utalnak feljegyzések. Arról is tudomásunk van, hogy egy neves pozsonyi nyomdász leszármazottja, Alexander Waldov Antal szeretett volna a század végén nyomdát felállítani, de valami miatt ez meghiúsult. 1792-ben említik könyvcsináló Kaszonyi József és szintén könyvcsináló Metzner Sámuel nevét, akiket a városból eltávolítottak. Ebben az időszakban a könyvek és nyomtatványok főleg Kassáról vagy Pozsonyból kerültek Miskolcra, de a megmaradt dokumentumokon olvasható Eger, Debrecen és Sárospatak is, mint nyomtatóhely.

Miskolc első látképes ábrázolása - más magyarországi városokhoz képest meglehetősen későn - 1800-ban készült. (A várost bemutató első térképek sem sokkal korábbiak, 1759-ben, illetve 1773-ban készültek.) Az első látkép a céhek felszabadító (tanuló vagy ajánló) levelein jelenik meg. A céhlevél két részből áll: fenti sávjában a

városábrázolás látható, lenti részén pedig Szrogh Sámuel szerző által jegyzett „Miskólcznak a' javai" című versbe szedett ajánlás, városleírás olvasható. A kép alján az utókornak szóló feljegyzés: „Norkó János rajzolta. Találtatik Weber Simon Péternél Posonban, Prixner Gottfried mettzette. A° 1800." Ez is bizonysága annak, hogy a legelső céhleveleink 1800-ban készültek, s 1812-től működő miskolci nyomda termékeiként maradtak az utókorra.

Szigethy Mihály 1799-1804 között Debrecenben dolgozott, majd innen Nagyváradra települt. Itt ismerkedett meg vele az a Grabovszky Athanáz nevű görög kereskedő, akinek a nevét a Rákóczi u. 14. számú sarokház őrzi. A nyomdászmester 1812 tavaszán érkezett a városba, ami onnan gyanítható, hogy ez év június 17-én egy általa nyomtatott német nyelvű színi plakát alján magyarul ajánlja szolgálatait a városnak. (Ez egyébként mindmáig a legkorábbi miskolci színlapunk.) Ezzel csaknem egyidőben jelent meg két halotti prédikáció is, ami a városban jól ismert Szepessy Józsefné temetésén, előző év decemberében hangzott el.

A színi plakátra nyomtatott szöveget, mint különleges és érdekes adalékot idézem: „Mint ezen Komédia Czédula bizonyítja, a Könyvnyomtatás Mestersége ezen kir. kor. Priv. Városban is elkezdődött; ezért tehát, a Nagy Tekintetű Nemes Publicumnak minden tőle kitelhető nyomtatásokkal kíván s igyekszik szolgálni a legillendőbb áron N. Herke József Úr Házánál a Könyvnyomtató." (Az első miskolci nyomda épülete más városi forrásokban valóban „Herke-ház"- ként volt ismeretes.)

A „typographus" által megvásárolt Herke-fé- le ház pedig az volt, amit archív képünk mutat a Városház tér 3. szám alatt. Szigethy itt rendezte be nyomdáját, s a kis üzem egy nyomtatót és egy

483