Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

Reviczky Gyula (1855-1889), Komjáthy Jenő (1858- 1895), Vajda János (1827-1897) és Kis József (1843- 1921). De átélte a magyar irodalom megújulását a Nyugat megindulásával, s olvashatta Babits Mihályt, Ady Endrét és Móricz Zsigmondot. Az egyik résztvevő, Peterdi Andor 1936-ban jelentette meg visszaemlékezését „utolsó találkozásom Lévay Józseffel" címen. Az ő feladata volt tájékoztatni a költőt a többiek érkezéséről. „Nagyon megilletődve kerestem fel a költőt otthonában - írja. A vármegyeházától nem messze volt a lakása. Csakhamar ott álltam ajtaja előtt, amely a kapualjtól nyílott hozzá... Régi bútorzatú, keskeny kis szoba volt előttem. Első tekintetem a régimódi kanapéra esett, amely a fal mellett lapult, szemben az ajtóval, különböző plédek és takarók alatt gubbasztott Lévay József".

A találkozás élményein túl, a hírvivő pontos leírást adott Lévay lakásáról, szobájáról, bútorairól. Ezen a találkozón készült fényképek egyike alapján rekonstruálták később a múzeum Lévay József emlékszobáját. Végrendeletét többször is megfogalmazta, temetésének „forgatókönyvét" pontosan elkészítette az agg költő. Az egyik, Va- dászy Pál esperes rokonához címzett, s 1912-ben készült végrendelete a következőket fogalmazta meg: „Miskolczon: rövid ének, rövid ima (tehát nem beszéd). Rögtön szállítsák testemet Szent- péterre, s ott, ha az időjárás kedvező lesz, az udvaron legyen rövid szertartás (ima); ha pedig rossz lesz az idő, szállítsák koporsómat egyenesen a temetőbe s ott rövid ima után helyezzék el a sírboltba. Koporsóm fényezett fenyő legyen, olyan, amilyen a szüléimé volt Szentpéteren - barna hamuszínű selyem. Sajószentpéter, 1912. február 1."

Ezt megelőzően Miskolcon, a Hunyadi utcai házában is készített egy végrendeletet, s valóban itt halt meg 1918. július 4-én.

Lévay József időskori arcképe, 1915

A Hunyadi u. 4. számú ház falán a következő feliratú emléktábla idézi a költő nagyságát:

478