Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Az iskolák
ben vetődött fel 1895-ben, hogy Kun Bertalan püspök lakását és telkét ajánlja fel az egyház iskola- építésére. Ehhez társult közoktatási minisztérium, a város és a vármegye támogatása. Az iskola első tervét Alpár Ignác fővárosi műépítész készítette, majd a végleges terv és költségvetés már Adler Károly miskolci építész munkaasztaláról került ki. A kétemeletes épület tehát a korábbi püspöki lak helyén épült, s új utca kialakítását is szükségessé tette az Alsó- és a Felső-Papszer között. Az épület lépcsőházának baloldali falán márványtábla hirdeti: „A nevelés és tanítás czéljaira építette a miskolczi ev. ref. egyház a magyar állam, Miskolcz város és Borsod-vármegye segélyével Magyarország fennállásának ezredik évében. 1896." A tábla dátuma természetesen nem az átadásra, hanem az Adler-féle tervek elkészítésére és jóváhagyására vonatkozik. Ennyi „kegyes csalás" a millennium évében pedig megbocsátható volt. Az eltelt évtizedekben az utca neve éppúgy változott, mint az iskola elnevezése. A mai Kálvin János utca 1991 előtt Rudas László, 1952 előtt Kálvin utca, azt megelőzően pedig Iskola utca volt. Az iskola neve is többször változott: 1906-ig Ev. Református Főgimnázium, 1906- 1924 között Református Főgimnázium, 1924-1935 között pedig Református Reálgimnázium. 1936- ban felvette egykori tanulójának, majd tanárának, Lévay Józsefnek a nevét. 1948-ig állt a homlokzaton: Ref. Lévay József Gimnázium. Ez után két évig Állami Lévay József Gimnázium, majd Mikszáth Kálmán nevét viselte, s 1953-ban ösz- szevonták a Földessel. A bejárati lépcsőházban a korábban említett mellett, másik márványtábla hirdeti: „Iskolánk A Zrínyi Ilona Leánygimnázium, 1994 313
