Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

nata" volt. Az elsősorban kereskedelmi hirdet­ményeket tartalmazó sajtóterméket „az Alpiacz utca 91-ik szám alatt" szerkesztették, s Rácz Adám nyomdájában jelent meg. Rácz Adámban Miskolc - időrendi sorrend­ben - negyedik nyomdászát tisztelhetjük. Nem­csak nyomdai szakember, hanem jó közgazdasá­gi ismeretekkel rendelkező, „piackutató"-közéleti egyéniség is volt. Ő alapította a „Borsod"című lapot, amely „Borsod Miskolczi Értesítő"-ként első számát 1867 januárjában jelentette meg. Kezdetben Deák-párti, majd később szabadelvű párti kormánylap volt. 1903-ban aztán beolvadt a szintén kormánypárti Borsodmegyei Lapokba. A miskolci sajtótörténet érdekessége, hogy ezt a lapot pedig magába olvasztotta az 1901-től indí­tott Miskolci Napló. Ez a lap, bár a mindenkori politikai rendszerhez igyekezett alkalmazkodni, a Gömbös-féle mentalitást és politikát nem kí­vánta vállalni, nem tudott azonosulni azzal, ez volt oka megszűnésének is. E néhány lappal kapcsolatban leírtak, bár elsősorban a sajtótörténet körébe tartoznak, utal­va a miskolci sajtó változatosságára, gazdagságá­ra, mégsem választhatók el a nyomdák történeté­től. Néhány nyomdász pedig a szakmai tevé­kenységen túl kiemelkedő várostörténeti, köztör­téneti szereplést is vállalt. így Rácz Adám, aki a Borsod című lap hasábjain már 1873-ban moz­galmat kezdeményezett azért, hogy Miskolc önálló törvényhatósági jogú város legyen. Rácz Ádám szerkesztőként, a Borsod-Miskol- ci Hitelbank titkáraként is eredményesebb volt, mint nyomdatulajdonosként. Erre utal az is, hogy nyomdáját, amely a mai Hunyadi u. 2. számú, napjainkban már nem létező földszintes házban volt, 1878-ban, az árvíz évében eladta. Utódja, az új tulajdonos Forster Rezső lett, akit „árvizi nyomdászának is neveztek. 1859-1878 között nyomdász, ezt követően főleg szerkesztő volt. A Borsod című lapnál 17 éven keresztül, 1884-ig fejtett ki komoly szakmai tevékenységet. Rácz Adám 1834-ben a Zemplén megyei Nagykázmérben született, s 1886-ban Miskolcon halt meg. Első írása a Vachot Imre által szerkesz­tett „Napkeletiben jelent meg, írói álnévként szeretettel használta a „Bors-szem" jegyzést. Em­lékét Miskolcon utcanév is megörökíti. * * * A Hunyadi u. 2. sz. épületet az árvízi pusztí­tások után Forster Rezső újította fel. Az épület­ben 1939-ig nyomda és lapkiadó működött. Ez a Miskolci Könyvnyomda Rt. nevet viselő vállal­kozás volt. 1946-tól az államosításig Steiner De­zső „Kultúra" könyvnyomdája működött a telek építményeiben. Az állami nyomda létrehozásáig, 1949-ig kapott működési engedélyt. (A Borsodi Nyomda új helye a Széchenyi u. 103. sz. lett, s itt működött az Eszak-Magyarországot előállító állami vállalat 1968-ig. Ekkorra épült fel a Bajcsy- Zsilinszky E. utcán a Dézsi János által tervezett Sajtóház, ahová átköltözött, s jelenleg is itt mű­ködik a Borsodi Nyomda, majd magánosítás után a Borsodi Nyomda Kft.) A Hunyadi u. 2. sz épület utcai részében - a nyomda megszűnése után - cukrászda műkö­dött, majd a városi tanács telek- és épületegyütte­séhez csatolták. 1962-ben „utcaképromboló" megjelenése miatt felvetődött egy esetleges eme­let-ráépítés gondolata, ami a 3 emeletes sarok épület és az egyemeletes, Hunyadi J. u. 4. és 6. számú épületek között utcaképi illeszkedést je­lenthetett volna. Három és fél évtizedig azonban érdemi megoldást nem sikerült találni a környe­zetébe nem illő földszintes épületnek, amelynek míves bejáratát elsősorban gépkocsik használták. 473

Next

/
Thumbnails
Contents