Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Vendéglátás, „szíveslátás"

Mayer József vendéglője, a „Kispipa " (Rákóczi Ferenc u. 4.)

Az egyemeletes vendéglő a 19. század első évtizedében épült, kissé lepusztult külsejű műemlékegyüttes. Földszinti helyiségeiben a múlt század végétől kezdve napjainkig vendéglő működik. 1899-től pontosan fél évszázadon keresztül a Mayer név fémjelezte itt a vendéglátást. A korabeli fénykép tanulsága szerint is azért lett „Kispipa", mert tulajdonosa olyan kellékből szívta a dohányt, aminek hossza több volt egy méternél. Neve nemcsak a vendéglátással, hanem 1939-ben bekövetkezett haláláig a Miskolci Polgári Kaszinó történetével is összekapcsolódik.

Miskolcon a társasági-kulturális élet, az olvasás, előadás-hallgatás és politizálás nagyhatású fóruma az 1831-ben megalakult „Nemzeti Casino" volt. Díszpolgárai közé tartozott Széchenyi István, előadóit Tompa Mihálytól Lévay Józsefig, Palóczy Lászlótól Mocsáry Lajosig hosszan sorolhatnánk. A Casinó története összekapcsolódott a színházéval, ugyanis könyvtára és helyiségei a színház emeleti traktusán voltak. Ebből a körből vált ki már 1837-ben a városi iparosság néhány jeles képviselője, s ők alakították meg a „Miskol- czi Polgári Egylet"-et. Érdekvédelmi szervezet is volt ez egyben, amennyiben a „gyámoltalanok" és „elesettek" segítésére szövetkeztek, de fő célkitűzésüket mégis így foglalták írásba: „hasznos könyveket és folyóiratokat járatni, olvasás és folytonos társalkodás által az embert egyedül érdemesítő műveltséget gyarapítani; a baráti rokonérzelmeket honosítani, s összébb fűzni azon kebleket, melyek most rendszeres társaságon kívüli állásukban egymástól sokszor idegenek maradnak". Az egylet tisztikara és vezéregyéniségei az idő teltével éppúgy változtak, mint a társas összejövetelekre alkalmat biztosító házak, helyiségek. A Széchenyi utcán a mai „lila ház"-ban éppúgy volt „társashelyük", mint a Pátria helyén egykor állt, s görög egyházi tulajdont képező házban. A 19. század végétől pedig a Rákóczi utcán két-három helyen is, hiszen nemcsak fontos szervezője, hanem az egylet, majd kaszinó hivatalos vendéglőse is volt. Mert az egylet szórakozás, „kaszinózás" nélkül akkor sem működött.

Mayer József 1856-ban született, s 22 éves korától vezette a Diósgyőri-Tapolca vendéglőjét, majd később kibérelte a Vasgyár összes vendéglőjét. A Polgári Egylethez kötődve nyitotta meg „Kispipa" vendéglőjét, később ő lett a tulajdonosa az egész épületnek. Nem csupán „vendéglő- mester"-ként szerzett hírnevet, hanem mint bortermelő és borszakértő is közismert volt. „Bodó- völgye" néven váltak ismertté saját pincegazdaságának termékei.

A Borsod-Gömör-Kishont vármegyei Vendéglősök, Korcsmárosok, Kávésok és Szállodások Egyesületének 20 éven keresztül volt elnöke, majd haláláig örökös díszelnöke. 1939-ben, 83 éves korában búcsúzott vendégeitől és a várostól. Síremléke a mindszenti római katolikus temetőben található.

A Miskolci Polgári Kaszinó jó fél évtizeddel élte túl „örökös vendéglősét". Rendezvényei voltak a Kispipában, s hosszabb-rövidebb ideig a Rákóczi 12. és Rákóczi u. 14. szám alatt is. Az egy462