Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Vendéglátás, „szíveslátás"

elismerése volt a szakmai tudásnak, abban nem kételkedhetünk. így vált fogalommá a cukrászda, s még éle­tében a mester, aki a gázrobbanás következmé­nyeit egy életen keresztül szenvedte. 52 éves ko­rában, 1922 áprilisában halt meg. Síremléke a mindszenti temetőben mindaddig megvolt, amíg sor nem került a 3. sz. főút Miskolcon átvezető szakaszának megépítésére. Ekkortól csak fény­kép őrzi emlékét, éppúgy, mint házáét és egykori cukrászdájáét. A cukrászdát a mester özvegye vezette to­vább, de iparát 1923-ban megszüntette. Erről az inflációs időről a Reggeli Hírlap jelentetett meg egy írást „Megszűnnek a miskolci cukrászdák" címmel. Eszerint a Megayba egy divatáru cég költö­zik, Trillhaast egy budapesti bank bérelte ki, s a Rábel cukrászdára is folyik az alku. „Pár nap múl­va Miskolcon nem lesz cukrászsütemény, meg­szűnik az utolsó három cukrászda is" kesergett a cikk írója. A Széchenyi u. 42. számú sarokházról meg­maradt a család tulajdonában egy fénykép. Ez 1936/1938 között készülhetett. A ház az 1938/ 1939-es években, de a fotón látható felirat szerint Üzlethelyiség. A város egykori legszebb cukrászdája, 1910 k. 458

Next

/
Thumbnails
Contents