Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Vendéglátás, „szíveslátás"
tovább. Az átalakítási terv azonban már eltüntette a volt kerthelyiséget az épület elől. A vendéglátóipar aztán lemondani látszott az épületről, hogy az sport célokat szolgáljon (mint fél évszázaddal korábban). Az épület kezelői jogát ugyanis az Építők Volán SC gyakorolta. A sportklub elképzelései szerint "a Vigadó megújulása együtt jár a Népkerthez hagyományosan kapcsolódó sportélet lehetőségeinek megmaradásával, vagy bővülésével is." így az épület - egy újabb terv szerint - nappal sportcélokat, este a szórakozást szolgálta volna környezetében egy kialakítandó vidámparkkal. A rendszerváltó években egyre inkább az a nézet erősödött, hogy a városi vagyon kezelői megmentik, de eladják a Vigadót. Az eladásról 1994 márciusában született döntés, s azt 1995-ben a Hun-Ita nevű olasz-magyar érdekeltségű kft. vásárolta meg azzal, hogy 5 éven belül befejezi a helyreállítást, s az épület elsődlegesen vendéglátóipari létesítmény lesz. Az új terveket a Műépítész Kft. készítette el, a kivitelező pedig a szerencsi O. N. D. Kft. volt. Közben a tulajdonosi viszonyokban és arányokban is történt változás, de a legfontosabb az volt, hogy a megvalósítás ideje leszűkült, s 1997 januárjára átadásra és farsangi bálok megtartására, fogadásra kész lett az épület. Az építész-vezetőtervező Puskás Péter a így nyilatkozott: „A Műépítész Kft. tervei az 1920-as elveket (téglából készült teherhordó pillérek, téglafal szerkezet, acéltartó fedélszék) vették alapul, amelyek Hajós Alfréd nevéhez fűződtek. A Galéria megjelenése biztosította a Foyer (^társalgó) megnyitását, ahonnan a toronyszoba (kilátó) és a négy vendégszoba közelíthető meg. A csamokszerkezet a helyreállított színpaddal, éttermi, báli, kamarazenélésre és irodalmi estek megtartására szolgáló tér, amelyben a belsőépítészeti elemek (a faltextíliák, a Blondel keretbe tett kézi csomózású szőnyegek, a selyem lámpaernyők, a stílszerű bútorok) mind mind egy polgári világ hangulatát idézik. .. .A tulajdonosok - O. N. D. Kft., Műépítész Kft., Apex Mérnökiroda, Min- kóvill Kft. -, akik egyben a ház "alkotói" és helyreállítói, szeme előtt egy kultúrált, már eltűnő világ értékeit megmentő épületegyüttes létrehozása volt a cél, amely otthont nyújt a kulináris örömökön kívül a zene, az irodalom, a képzőművészet és a tánc élvezetének is." 1997. január 30-án megtörtént a Vigadó felavatása és ünnepélyes átadása. A vendégeket köszöntő Puskás Péter tervező után avató beszédet mondott T. Asztalos Ildikó a IKIM államtitkára, Kobold Tamás Miskolc város polgármestere és Gyárfás Ildikó a megyei közgyűlés elnöke. A szakmai megnyitón a Vigadót Fitos István ügyvezető igazgató vette át. Az épületbelső kialakítását, illetve annak díszítését Fata György végezte. A munka eredményeként nemcsak a 250 személyes neobarokk berendezésű étterem, az ízlésesen díszített falak érdemelnek figyelmet, hanem a színpad is, amely sokféle rendezvény megtartására kínál lehetőséget. Az „új" Vigadó átadásától kezdve nemcsak bálok, műtárgy bemutatóval egybekötött árverések, hanem a legkülönfélébb rendezvények és fogadások, programok színhelye, színtere. A 21. század elejétől új fénykorát éli a 19-20. századi Miskolc egy nagyhírű, kultúrhistóriai és köztörténeti eseményekben gazdag intézménye, szépségében a környezetét (is) hangsúlyosabbá varázsoló épülete. Ennek bizonyságaként 2003. április 25-én sor került a száz éves vigadó emlékező rendezvényére. Az épülegyüttes tulajdonosa Braun Miklós, üzletvezetője Galambos István volt. A rendezvényen Káli Sándor polgármester és Dob- rossy István történész mondtak emlékező gondolatokat. Ezzel egyidőben az eltelt száz évet bemutató emlékkiállítás is nyílt. 435
