Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Vendéglátás, „szíveslátás"

szakához kötődik az épület egyik jelentős beru­házása, ugyanis közös költségviseléssel a Sport Egylettel, a Vigadót felszerelik konyhával. 1926-ban Hajós Alfréd - mindenki megelége­désére - elkészítette a népkerti sportpálya terveit. Ezzel egyidőben jelent meg a sajtóban az a hír, miszerint a Vigadót is ő fogja áttervezni, s torna­csarnokot alakítanak ki az épületben. Ez valóban meg is történt, s ezzel új fejezet kezdődött a Viga­dó 20. századi történetében. A kultuszkormányzat ugyanis elfogadta a város elképzelését és Hajós Alfréd terveit, s az épület „funkcióváltását" még 100 millió koronával is támogatta. A város elkép­zelése pedig az volt, hogy az épíüetet 25 évre át­engedi a Miskolci Atlétikai Körnek. Az új toma- és vívócsamok átalakítás utáni ünnepélyes meg­nyitására 1927-ben került sor. (Ez az átalakítás megmagasított falakat, valójában emeletráépítést, s teljesen új tetőszerkezet kialakítását jelentette. A Vigadó ekkor nyerte el azt a formáját, amelyet - újabb átalakítás után - külsőleg ma is látunk.) Az épület 1927. évi átalakítása azt is jelentet­te, hogy a régi vendéglő helyén "pompásan és kényelmesen átalakított új vendéglőt nyitottak teraszokkal, s rossz idő esetén a belső termek is használhatók." A vendéglő - környezetének meg­felelően - nevet is változtatott. Ekkortól jelenik meg (s körülbelül negyedszázadon keresztül ma­rad használatban) a „Sport vendéglő" elnevezés. * * * Érdekes, hogy amennyire esemény dús és jól dokumentálható a Vigadó története a 20. század első felében, annyival gyérebbek az információk a század második feléről. Miskolc 1945-1964 kö­zötti sajtócikk-bibliográfiájában egyetlen egyszer sem fordul elő a Népkert. Benedek Miklós két kötetben megjelent visszaemlékezései, „macska­Az új Vigadó átadása, 1997 kövei" között is mindössze egyetlen írás foglalko­zik a Vigadóval. Ez is már 1985-ben jelent meg az Észak-Magyarországban, s akkor a Vigadó, mint vendéglátóhely nem működött. Tehát mintha nem lenne a Vigadónak, majd Sport vendéglőnek három és fél évtizedes története. (Pedig az 1960- 1970-es évek sörös-zenés, betonozott-táncpar- kettes, körbekerített kerthelységes forgatagára élénken emlékszem vissza. Arra az illemhelynek nevezett építészeti objektumra is, ami a szóra­kozóhelytől keletre, a sportpálya irányában hosszú 433

Next

/
Thumbnails
Contents