Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Város az alföld és hegyvidék találkozásánál
. je is van, holott tartani és használni csak egyet volt szabad. Ezért közakarattal elrendelték, hogy az 1727-ben készült pecsétet meg kell tartani, a többit pedig megsemmisítették. Nagy kérdés, hogy egyformán metszett pecsétekről volt-e szó, vagy pedig különbözőekről, s ezért volt szükség megsemmisítésükre. Ha különbözőek voltak, miért nem került elő eddig nyomatuk a ránk maradt iratokról? A címer nem, de az önálló törvényhatósággá alakulás az 1870-es évektől foglalkoztatta a város tisztségviselőit. Ez 1909 májusában öltött végleges formát. Ferenc József támogatta, hogy a város visszakapja régi, királyfejes címerének használati jogát. A város címere egy olyan vörös pajzs legyen - foglalták az adománylevélbe -, amelyben „Szent István király mellképe látható, arannyal szőtt bíbor ruhában és ennek fölébe vetett arany képekkel hímzett lila színű koronázó palástban" (stb.). Oromdíszként, vagyis a címer kiegészítő részeként a hajdüalak is bekerült a címerbe. Az a kérdés, hogy a fej melyik királyunkat ábrázolja, megosztotta a kutatók véleményét. „Minél többet foglalkoznak a szakértők Miskolcz város czímerével, annál zavarosabb és bonyolultabbá válik ez a régóta vajúdó kérdés - adta hírül a Miskolczi Napló 1904-ben. Nemrégiben kisütötték, hogy a czímer eredetileg Zsigmond feleségének, Máriának az arczképét ábrázolta. Most pedig Óváry Gyula az országos levéltár főlevéltárosa arról értesítette Miskolcz város tanácsát, hogy az országos levéltárban eszközölt kutatásai alapján megállapította, miszerint Miskolcz város czímere eredetileg Szent István arczképét ábrázolta." E szakértői vélemény alapján került a királyi adománylevélbe Szent István király neve. A város címerének a 20. században volt a legváltozatosabb, legizgalmasabb a sorsa, törtéA törvényhatósági joggal felruházott város címere nete. 1909-1949 között tehát a királyfejes címert használták. Ezt követően két évtizeden keresztül nem volt (legalábbis használatban nem volt) városi címer. 1965-ben a „Miskolc 600 éves város" című ünnepségsorozatra megjelent a királyfejes címer, de nem került hivatalosan használatba. Az 1971. évi I. törvény értelmében Miskolc Város Tanácsa többször is foglalkozott a címer és zászló kérdésével, majd megszületett az új változat. Eszerint a címerpajzs (amely „elbarokkosított" tárcsa-pajzs) alsó felébe visszakerült a királyfej, egyik oldalán csillaggal, a másikon pedig szőlő- fürttel. A felső vörös mezőben megjelent az „azbesztruhás munkás", vagyis a kohász alakja, amely az ipari nagyvárost jelképezi. A címer alsó és felső részét három kék vonal választja el, ez a Sajó, a Hejő és a Szinva. Ez a városcímer szűk másfél-két évtizedig volt használatban. 1990. január 1-től változott meg újra címerünk. Ekkortól az önkormányzat 16
