Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Nagy múltú középületeink
A „Hitelintézeti Palota" (Széchenyi István u. 29. sz.) Az épülettel megváltozott az utcakép, 1913 A háromemeletes épület robosztus tömegével 1913-tól emelkedik ki környezetéből. Bejárati ajtaján ekkortól hirdeti öntöttvas tábla, hogy az épségben megmaradt kovácsoltvas mestermunkát a „Demeter Testvérek épület- és műlakatosok Miskolcz"-on készítették. Az épület tervei a budapesti Hajós és Villányi cég műintézetében születtek, s aki a számlákat állta, Lichtenstein László kereskedőből lett bankigazgató, a legtöbb adót fizető miskolci polgárok egyike volt. A Hitelintézet helyén lévő földszintes házat az 1843-as tűzvész után építették, s 1860 körül került rá emelet. Ezt vásárolta meg az 1867-ben alakult Iparsegély Egylet, amely a földszinten irodákat, az emeleten pedig pénztárhelyiségeket és üléstermet alakított ki. A Hitelintézet folyamatosan beépítette az egész telket, amelynek művelődéstörténeti szempontból érdekes egysége volt az 1904-től működő „fényiroda műhely", azaz fényképészeti műterem. A több mint 100 négyzetméter alapterületű házban külön helyiség szolgálta a fogadást, a „művészi" munkát, s természetesen itt volt a mindenkori bérlő lakása is. Figyelemre méltó, hogy az új palota építésének megkezdése és az átadás között alig több mint egy év telt el. A földszinten üzletek, raktárak is helyet kaptak. A többi 120 helyiség közt 42 szoba és 9 fürdőszoba volt. (Ez utóbbi adatok vetekedtek előkelő miskolci szállodák felkészültségével, ellátottságával.) Áz építés alatt érdekes vita folyt a szomszédos ún. Silbiger-féle ház tulajdonosával. Régi miskolci építési szokásokra hivatkozva szerette 88
