Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Nagy múltú középületeink

Bizony Ákos tevékenységének jelentős részét abban az épületben is töltötte, amely a Kamara székháza volt. Sajnálatos, hogy nem rendelke­zünk olyan fényképpel, vagy képeslappal, amely ezt homlokzati felirattal is közölhetné az utókor­ral. Az 1899-ben készült mellékelt képeslapon Polatsek Vilmos fogorvos reklámja olvasható.. Az 1930. évi városi címtár még itt jelöli a Kamarát, amelynek akkori elnöke Glós Károly, titkára pe­dig Forgács Dezső volt. (Utóbbinak itt volt a la­kása is.) A következő, 1938/1939-es címtár sze­rint a Kamara már a Werbőczy u. (mai Dózsa Gy.) 11. szám alatt található. A székház megvál­toztatásában az is szerepet játszhatott, hogy közel volt az Igazságügyi Palota, másrészt az ügyvé­dek száma a háborü előttihez képest megduplá­zódott. 1928-ban a Kamarának 353 ügyvéd és 60 ügyvédjelölt bejegyzett tagja volt. Miskolcon 110 volt a praktizáló ügyvédek száma. Az egyemeletes épület úgy maradt magán­kézben, hogy ellentétben a szomszédos házakkal, itt sohasem működött üzlet. A kifejezés igazi ér­telmében sarokház volt ez, a polgári jómód, ön­érzet és becsvágy megtestesítője, kifejezésre jutta­tója. Érdekes, hogy az épület két utcai homlokza­ta más-más igényt tükröz. A Szemere utcai a nagypolgári, míg a Kandia utcai szerényebb, visszafogottabb ízlést fejez ki. Építészete és épít­őt Szemere-Kandia utca saroképülete a felújítás után, 1991 67

Next

/
Thumbnails
Contents