Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Város az alföld és hegyvidék találkozásánál
A 26 méterre tervezett építmény váza vasbetonból, a hálózata tölgyfából, s székely fazsindelyes templom mintájára készült. Tornyára hatalmas, a városnévre utaló „M" betűt terveztek, de ez végül is nem került fel. A korabeli leírások szerint „a városban megforduló vendégeket mágikus erővel vonzza az Avasra a zöld zsindelyes fatorony, és azokat, akik vesznek maguknak any- nyi fáradságot, hogy megmásszák Miskolc országos hírű hegységét." Bár ez a kilátó Miskolc jelképévé vált, kezdetben nehezen barátkoztak meg vele a városlakók. Magyarázat több is akadt, de az egyik a miskolci ember mentalitására is utal: minek menjen fel, ha a főutcáról is látja. A kilátó szakmai megítélése más volt. Lux Kálmán nagyhírű építész, akinek a nevét a lillafüredi Palotaszálló is közismertté tette Miskolcon, így kiáltott fel: „Hogy jutott eszetekbe ide építeni ezt a szörnyeteget?" Tömegalakítását a szakemberek később is idegennek tartották az Avastól, olyannak, amely rontotta a műemlékek összhatását. Ebben minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy Erdély és nem a borsodi táj építészetét juttatta az itt élők eszébe. (Hasonló stílusban készült a tetemvári Deszkatemplom is, amely 1938- tól szolgált 1997. december 4-ig, amikoris néhány óra alatt leégett. Újraépítés utáni felszentelésére 1999. május 2-án került sor.) A kilátó nem érhette meg baj nélkül negyed- százados évfordulóját: 1943-ban egy tűzeset kapcsán komoly, de kijavítható károsodást szenvedett. 1956 decemberében viszont teljesen leégett, csak csigalépcsője volt látható évekig, mint felkiáltójel emelkedett a város felé. Az 1960-as évek elején új avasi kilátó elkészítésére írt ki tervpályázatot a város. A néhány érdekes és fantáziadús megoldás közül Hófer Mik- lós-Vörös György tervét fogadták el. A napjainkban látható jelkép 72 méter magas, egy kiugró dombhajlatra építve uralja a Szinva-völgyét. 10 méter magasan helyezkedik el a 257 m2 nyitott kilátó-terasz, s 15 méter magasságban egykor 200 személy befogadására alkalmas presszó üzemelt. A torony közel két év (pontosan 23 hónap) alatt készült, s érdekessége, hogy erős szélben a 60 méter feletti részén 45 cm a mozgása. Ez ugyanolyan érdekesség, mint az, ha egyik oldalán tűzi a nap, a torony 15 cm-t tud kimozdulni. A miskolciak által kilátónak, tv-toronynak nevezett jeles építészeti alkotás felavatására, illetve megnyitására 1963. augusztus 20-án került sor. Azóta többször is felújították, alapfunkciója viszont nem változott. * * * Az avasi kilátók helye, legendás történetük felkeltette a régész szakember figyelmét éppúgy, mint a közel évtizede alakult „Miskolciak az Avasért" nevet viselő civil szerveződés tagjainak érdeklődését, de a jelenlegi kilátó, mint információs központ fontos szerepet kapott a kulturális főváros pályázatban is. A régész és építész szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy az Avasnak kultikus funkciója és kisugárzása volt. Az egykori Szent György kápolna sem tűnt el nyomtalanul - hasonlóan a tapolcai bencés monostorhoz -, hanem annak helyén, ill. romjain épült fel az első kilátó. A tervezett őskőkori park kialakítása lehetőséget kínál e feltevés igazolására. Az újraéledő avasi pincék tulajdonosait az foglalkoztatja, hogy az első, vagy a második kilátót lenne-e szerencsésebb önerőből, ill. városi ösz- szefogással újra felépíteni. A szándékon túl érvek mind a kettő mellett (és ellen) is szólnak. S ha bármelyik is felépül, az szintén emblematikus lesz, a kérdés az, hogy az ősrégészeti látványpark és a két kilátó milyen összképet fog nyújtani a belvárosból, vagy az avasi városrészből szemlélve. 32
