Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Egyházak - templomok
A kápolna homlokzati terve, 1887 átépíttetnek és így a szabályozási vonalba helyezhetők lesznek." Samassa József egri érsek azzal küldte meg a leánynevelő intézet pince-földszint-első emelet helyiségeinek alaprajzát, valamint külső homlokzati rajzát, továbbá a kápolna kereszt- és hosszmetszeti rajzát, hogy a kitűzött egyenes vonal mentén (amely bontásokat is feltételezett) megkaphassa az építési engedélyt. A tervek kivitelezőjeként a Graaf és Feszty vállalkozó céget jelölte meg. Az építkezések megkezdése előtt különböző szintű jogi egyeztetésekre került sor, végül is a Belügyminisztérium mondta ki a végső szót, mely szerint egyik tulajdonos sem kötelezhető háza lebontására, mert ilyen rendelkezéseket a város építési szabályzata nem tartalmaz. Az építtető főpap utca- és épületvonal kiigazítási kérelmét tehát elutasították, de az építkezés ettől függetlenül megvalósult. Ezt látjuk a mai utcaképen, tehát nem sikerült az egyenes utcavonal kialakítása. A telek és objektumainak beépítése - amelynek gondolati tengelyében a kápolna áll - különböző periódusokban történt. A kápolna megmaradt rajzaiból látható, hogy eklektikus, kissé nyomott tömegű főhomlokzatát a földszinten, a por- tikusz két oldalán egy-egy szoborfülke és annak vakolatkváderes keretelése gazdagítja. Az akasz- tuszos gyámokkal alátámasztott - a középrizalit- ban timpanonnan bővülő - koronázópárkány fölött törtíves, attikával közrefogott alacsony torony épült meg. A terv szerint a zömök tomyocskát kissé magasított félgömb kupola fedi. A fényképek tanulsága szerint az egyszerűen kialakított, boltozott belső térben mértéktartó díszítés a jellemző. A tervek bemutatása mellett megegyezik, hogy a Madonnát ábrázoló oltárképen a szatmári irgalmas nővérek rendi egyenruhájában láthatjuk a két donátort. A mennyezetképeket Meilinger Dezső miskolci festőművész készítette. A Reggeli Hírlap hasábjain Damó Oszkár elragadtatással írt a művész munkájáról, a zárdatemplom freskóiról: „Meilinger számára a hajó három síkja, mint három freskótér adva volt. A reneszánsz stílbe illeszkedő verőfényes hatásokat 276
