Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Egyházak - templomok
rendház épületeit fogja körülzárni, amelyre pedig egyházi előírások köteleznek bennünket. Az építéssel Karczagi Pál és Baranyi András miskolci kőmíves mestereket bíztam meg." Az építkezéshez hozzá is kezdtek, amelyről a Miskolci Hírlap az alábbiakban tudósított: „Miskolc hároméves újjáépítési tervének egyik legnagyobb szabású építkezését indították el a Győri kapu végén, a régi vámház mellett lévő üres területen, a pár évvel ezelőtt idetelepedett, teljesen evangéliumi szegénységet megvalósító, népszerű karmelita atyák. E környék arculatát teljesen megfogja változtatni a városrendezési tervekbe stílszerűen beüleszkedő, impozáns méretű templom és rendház felépítése, amely P. Varga Paszkál rendfőnök nyilatkozata szerint több millió forintba kerül, s amelyre a fedezetet csupán a hívek megértő szellemű adakozása, áldozatkészsége, valamint a közületek remélt támogatása fogja jelenteni, hogy majd felépítve a lelki újjáépítés, s így végeredményben a országépítés magasztos ügyét eredményesen szolgálja. Jóleső érzéssel szemlélhetjük máris a gyors ütemben épülő, ízléses kivitelű téglakerítés előrehaladt munkáját, mint az eíső lépés megtételét a templomépítéshez." A sajtó híradása 1948. március végének hangulatát idézi. Az év nyarára lezajlott a politikai fordulat, amelyet az év végétől az egyházak elleni támadások, s ennek részeként a koncepciós perek követtek. 1949-ben pedig felfüggesztik az egyesületek jelentős részének és a szerzetesrendek működését. Ugyanebben az évben elkészült a város új rendezési terve, majd a Weiner-féle tervet 1952-ben új általános városrendezési terv követte, amely már a 350 ezer fős Miskolcban gondolkodott. A templom- és rendházépítés feledésbe merült, s elkezdődött a Győri kapu északi oldalának beépítése új lakóépület-együttesekkel. 1951-1952 között a Miklós és Örs utcák között, majd 1953-1954 között a Gyula és Ságvári (ma: Zoltán)-Rácz Á. u. közötti részek, 1954—1955 között pedig az akkori Ságvári (előtte és utána Zoltán) utca keleti része épült be még hagyományos technikával, a szocialista realizmus stílusában. 1949-1989 között a karmelitáknak csak az 1942-ben felszentelt plébániájuk működött, 1989- től visszatértek szerzetesrendi életükhöz. Sor került a telek építményeinek felújítására. Ez 1993- 1994-ben fejeződött be. 1997-ben Szűcs Sándor karmelita rendfőnökkel - aki Keszthelyről érkezett Miskolcra - négyen lakják az épületet, s végzik munkájukat a rendházban. A rend címere a miskolci épület falán, 1997 273
