Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Egyházak - templomok

A karmeliták kápolnája

Alig több, mint fél évszázados fennállása után került sor a karmeliták miskolci kápolnájának felújítására. Ezt megelőzte a rend közössége életének újraindulása Magyarországon, s 1989-től Miskolcon is. (Kiss E. u. 11/a. szám alatt.)

Az ősi karmelita rend a 13. században keletkezett a palesztiniai Karmel hegyén. 1372-ben Budán alapították meg első kolostorukat. A rend reformja után a 17. század közepén-végén négy kolostort és egy remeteséget hoztak létre. Az 1697-ben alapított győri kivételével ezeket II. József feloszlatta. A 19. század végén, 20. század elején új rendházak jöttek létre, 1903-tól Győrben kapott helyet a noviciátus. A szerzetesképzés menete azóta sem változott. így egy évig tart az ideiglenes fogadalom, a noviciátus ideje, majd a teológiai tanulmányok, s végül az ünnepélyes örök fogadalomtétel következnek. A papok és a testvérek egységes közösséget alkotnak.

A rend tagjai 1942-ben telepedtek meg Miskolcon, akkor ideiglenesnek gondolt épületben és kápolnában. Az 1942. november 9-i feljegyzés szerint: „vasárnap délelőtt szentelték fel ünnepélyesen a Miskolcon letelepedett karmelita rendnek a volt Guttmann gyár helyén épült kápolnáját a katolikus hívők nagy részvétele mellett. Szikra Gyula gimnáziumi tanár, a felsővárosi egyházközség világi elnöke üdvözölte meleg hitteljes szavakkal a karmalita rendet, valamint Pál- völgyi Ignácot, a rend tartományi főnökét. ... A felszentelés megtörténtével fél 12 óra után csendes mise volt, majd délután négy órakor a III. karmelita rend alakuló közgyűlését tartották. A

konferenciát páter Fekete Jenő győri perjel tartotta. Ezután a rendház klauzúrájának felavatása következett ünnepélyes litánia keretében. A felavatást és litániát Pálvölgyi Ignác rendtartományi főnök végezte." (Klauzúra = a kolostor külvilágtól elzárt része.)

Harangláb a rendház udvarán, 1997

270