Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Egyházak - templomok

lom végül is 1823-ra, a parókia épülete pedig 1826-ra épült fel. az 1829-ben készült egyházlá­togatási jegyzőkönyv (Canonica Visitatio) az uradalmi összeírást is megelőző, első pontos le­írását adja a templomnak. Eszerint „egy kisebb magaslaton, faragott kemény kőből, erős falazat­tal és tetőszerkezettel épült. Elénk piros színre festett zsindelytetőzettel, a tornyon és a tetőzet északi részén kettős vaskereszttel." (A toronyban már ekkor volt egy óraszerkezet, alighanem itt volt Miskolcon az egyik legkorábbi, mindenki számára látható óra, amelyet 1819-ben csak tisztí­tani kellett!) A templombelsőben a szentélyen kí­vül két különleges szépen kiképzett boltív van. A templom nagy, négyszögletes faragott kövekkel volt burkolva, de a padok alatti rész deszkázott. A diósgyőri koronauradalom 1832/1833-ban készült összeírása a canonica visitatio során leír­takat megerősíti, kiemeli, hogy a templom és a plébánia-épület minden szempontból jó állapot­ban van. „Az alacsony, órával felszerelt torony alatt van a bejárat a kétszámyú főkapun keresz­tül, de ezen túl az épület mindkét oldaláról is van még bejárat. Az épületbe belépve balra esik Krisztus sírjának őrhelye, jobbról a kórusba való feljárat, amely az orgonához szolgál, onnan pe­dig a toronyban elhelyezett három haranghoz és az órához vezet a feljárat." A három harang közül a legnagyobb Szent Anna nevet kapta, súlya 500 font volt (1 font = 0,56 kg). A harangot Szent Mihály és Szent György képe is díszítette, körirata latin nyelvű volt. Jelen­A templom és plébánia épülete miskolci képeslapon, 1908 zlet Miskolczról 266

Next

/
Thumbnails
Contents