Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Egyházak - templomok
A tetemvári Deszkatemplom „Ezen deszkatemplom tartassák fenn a legjobb karban időről-időre mindaddig, míg Mis- kolcz városában helvét-hitvallású protestáns egyházi tagok és Egyház leendenek. . . ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel" - olvasható Bató István és neje 1882- ben készült végrendeletében. A 18. század eleji fatemplom, s annak folyamatos felújítására hagyott jelentős pénzösszeg az oka annak, hogy a deszka templom éppúgy fogalommá vált Miskolcon mint e témakörben a kakas templom, vagy a „veres" templom. Miskolc város jegyzőkönyve 1698-ból őrzi azt az adatot, amely szerint „ebben az esztendőben zsindelyezték meg a külső temetőben lévő isteni szolgálatra emelt helyet." A 17. század végén Miskolc új városának, a Nova Civitasnak a temetője helyezkedett el, s a temetőben már meg nem ismerhető alaprajzú és formájú templom volt. Ennek a helyére 1724-ben építették fel azt a templomot, amely az első deszkatemplom volt. építésére és költségeinek fedezésére az avasi templomban toborzott híveket Tarczali Sámuel prédikátor. Miskolci molnárok és ácsok a nyárádi erdőből vágták ki az építkezéshez szükséges fát, s onnan szekerezték a helyszínre. Közben a kőművesek elkészítették azt a kő alapzatot, amelyre rárakták az alapgerendákat, majd összerovásol- ták a deszkafalat. Az építkezést májusban kezdték el, s szeptemberben már itt volt az istentisztelet. A deszkatemplom tetejére mesterremek bádoggombok kerültek, s az avatásra elkészültek a „halotti koporsó mellé való székek" is. Több mint két évszázad alatt a templom gerendázata elérett, de lebontani nem akarták. Bató végrendelete is a megtartást, a folyamatos felújítást „írta elő", „rendelte el", s átokkal sújtotta azokat, akik a templomot lebontják. Kompromisszumos döntés született: a templomot le kell bontani, de hasonlóan gerendákból szükséges megépíteni az újat. 1937 szeptemberében kezdtek a bontáshoz, s nagyon sok történeti nevezetességű muzeális emlék került napvilágra, így az Urasztal alatt két évszázados fejfákat találtak, amelyeken akkor még olvasható volt a beleégetett szöveg. Ezek mellett múzeumba került az a felirat is, amely dokumentálja az 1724-es építési évszámot. A bontáskor a templom zsindelyeit ereklyeként a miskolciak széthordták. (A múzeumba került darabok már elenyésztek.) Az új deszkatemplomot 1938. szeptember 19-én szentelték fel. A betonalapzatból felfelé szélesedő oldalfalak barnára pácolt, fényes fekvő gerendákból épültek. A sarokrészeket faragott motívumok díszítik. A templom tetőzetét a felszenteléskor zöldre festett zsindely fedte, amelyből karcsú zöld torony emelkedett ki, s mellette még négy kisebb szellőzőtomyot helyeztek el az építők. A toronyban az „Ödön" és a „Sándor" harang volt található. A harangokkal egyidőben két nagy püspöknek, Tüdős Istvánnak és Révész Kálmánnak is sírkövet avattak. „Bathó Kapu 1938 - Békesség a bémenőnek - Idvesség a kijövőnek" hirdeti a székelykapu, amelyen átmenve rendezett lépcsősor vezet a templomig, ill. a nyugati, teraszba torkolló bejáratig. 241
