Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Egyházak - templomok

szolgált a város egyik tűzőrségéül, azaz tűzfigye- lő helyéül. Érdekességként említjük, hogy a 19. század második felétől nyomon követhetően a torony lakóhelyül is szolgált. Olyan családok vál­tották itt egymást, akiknek a harangozáson, az órakezelésen túl feladata a torony környékének rendben tartása, s főleg a tűzkártól való megóvá­sa volt. Ez a gyakorlat 1968-ig volt meg, s ekkor­tól megszűnt a torony környékének gazdasági udvarként való használása. Figyelmet érdemelnek a torony volt harang­jai is. Volt idő (a 19. század végén, 20. század ele­jén), amikor öt harangja zúgott a város fölött. Az első világháború számos fémbeszolgáltatási fel­hívását követően 1917-ben és 1918-ban áldozatul estek a harangok is. Közülük a legértékesebb az ún. lármás harang volt. Novotny Gyula (1907- 1987) egykori református lelkész kutatásaiból tudjuk, hogy ez a harang 1838-ban megrepedt, 1839/1840-ben újra öntötték, s felkerült rá a ko­rábbi harang felirata is. (Ennek a szövegét sajnos nem ismerjük.) A jelenleg is meglévő, működő­képes két harang az 1920-as években került a to­ronyba. így 1923-ban a 750 kg-os Miklós és 1926- ban a 250 kg-os Johanka. Amennyire különleges építménye az avasi műemlék együttesnek a harangtorony, annyira különlegessége a harangtoronynak az óra. Már 1740-ben írás „szól" a kopott „verő-órá"-ról, ame­lyet 1781-ben újjal váltottak fel. Egy-egy órane­gyed elteltét már ekkor is jelezték a harangok. Elkészülte után fél évszázaddal, 1831-ben kellett először javítani a szerkezetet. 1884-ben aztán végleg elromlott. Zittkovszky Zsigmond miskolci hímeves órást kérték fel az új szerkezet elkészíté­sére. Ekkor megváltoztatták a műszer korábbi helyét, s az a harangok alatti, kőfallal övezett he­lyiségbe került. Jeles eseménye volt a városnak, amikor 1941. május 1-én megszólalt a harangjá­tékos óra. A toronyóra és a harangjátékos szerke­zet Csury Ferenc szegedi mester alkotása, s Győry Nagy Lajos és Győry Nagy István adomá­nyaként készült. Â Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1941. június 8-án „Az avasi harangjáték titkai" címmel jelentetett meg egy írást, amelyben azt olvashat­juk, hogy „negyedóránként felcsendülnek a west- minsteri, wittingtoni és sanmichelei dómok híres harangjátékai az avasi torony tetejéről." Ez a hír­adás lett az alapja a sokak által ismert szép le­gendának. Mint kiderült, ez nem igaz, de ettől függetlenül szívesen hallgatjuk - ha működik. A műemlék harangtorony felújítására (újra zsindelyezés, faszerkezet megújítása, speciális homlokzati vakolat és csapadékelvezetés) 2000- ben, a millenniumi évben került sor. „N. A." monogramos rajz a harangtoronyról, 1920 k. 237

Next

/
Thumbnails
Contents