Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Város az alföld és hegyvidék találkozásánál
, korábban készült városrendezési térkép. Az Ad- ler-Lippay terveket a város szakvéleményezésre megküldte a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek Budapestre. Az így került „lektorálásra" Lechner Lajos mérnökhöz és munkatársaihoz. Két helyszíni szemle alapján elkészült Miskolc rendezési térképe, de annak dokumentációja már nem, hiszen Lechner 1897-ben meghalt. Ezért van az, hogy a köztudat Adler Károly és Lechner Lajos nevét egyaránt őrzi. (Az előbbi esetben dokumentumok és terv, az utóbbi esetben szignált rendezési térkép maradt az utókorra.) Az 1894-re elkészült rendezési tervet ennyi viszontagság után 1902- ben fogadta el a közgyűlés, s Tamay Gyula alispán aláírása után, 1903-tól lépett hatályba. A 18-19. századi városábrázolás két jeles pontja tehát 1759 és 1898. Az első ismert térképi ábrázolás a városról és az első városszabályozási térkép. Az első azt mutatja, honnan alakult a város mai határa, a másik pedig azt, hogy milyen lehetett volna Miskolc, ha a tervek megvalósulnak. A változás időben mérve sem kevés, hiszen az első térkép megalkotásától 2004-ig 245 év telt el. Óabonyberu .Kordomb Kiskóbányab Kőporos Adler Károly vitosmiérnok itat jjtam «upalyaFó MtritpUk 25 000 1 JÍajutt-. ta- terrjÁom., 2- Reformat!zr oj tesipicm 3 Oorxx) templom.. ‘1 Evetroei temptem *5 Zm< féjnAon' 6 A'OS-t, rtf temDÍcm * Merdszerde templom d kmpúta tempL-tn. d Deeejca temfriom ír KaT iord.nuxdk u Zik vosiah és taÁamhpénzí JkskokzL toÁareékepui íz iMk vasút uzltfirodájO' # Szálloda a 3 itnsoh.'L. /3 iMk tiúkrdciííllcmds Hited, t eddze t te iu/do is Szuiház, ih öcnstd Jí'AUcz: Át leli? zo Szá-llpda fht od/r.salwz ta Szálloda. a Kcrvnakczj U Add kuatai 23 Helvct 'lui éöQum n. lh RUoozu emddJc Zb Evanp őUQtftnnze Vápóhid 23 Sieszúudr li Sarkú*, iß Kaik aJeifrar,, dû Ai a<(::4rtu.Hteío*trj * h'rristii ndào Az árvíz utáni, a rendezés előtti állapot térképe, 1884 22
