Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Terek, szobrok, emberek

bor készítés területén szerzett olyan ismereteket, amelyeket a Dunántúlon remekül kamatoztatott. Változatos életében pesti tanulmányok következtek, majd Bécs, ahol 1786-ban ismerkedett meg Festetics Györggyel és gróf Széchenyi Ferenccel. Fokozatosan fordult figyelme a gyakorlati gaz- dászkodás és a gazdasági szakirodalom tanulmányozása felé. Eleget téve a meghívásnak, 1792- ben került Keszthelyre, Festetics György kiterjedt grófi birtokainak teljhatalmú tiszttartójaként. (Tudományos munkásságából egy alkotást szükséges ismemi napjaink emberének is, melynek címe így hangzik: „A szorgalmatos mezei gazda a Magyarországban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül.")

Európai tapasztalatait igyekezett a nagybirtokon megvalósítani. Ennek része volt, hogy rávette Festeticset Csurgón gimnázium alapítására,

s így született a keszthelyi Georgikon megalapításának, felépítésének ötlete is. Az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt gazdag életút eredményeként lett Nagyváthy János „Nemes Zala sat. megyék Táblabírája és a mlgos Tolnai gróf Festetics György grófi jószágainak Direktora". Egykori jegyzetek szerint megírta terjedelmes önéletrajzát, amely a Nemzeti Múzeumba került. Nagyváthy arcképét a Tudományos Gyűjteményben 1824-ben megjelent rézmetszetről ismerjük. Ennek alkotója a pesti Farkasfalvi Farkas József volt.

* * *

Fíalálának 175. évfordulóján újságcikk idézte emlékét Miskolcon. 2005-ben volt születésének 250. évfordulója, de a méltán kiérdemelt tudományos ülésszak, életművének értékelése valami oknál fogva elmaradt.

Az egykori lakóház helye a volt Vargaszögben, 1960. k.

207