Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Terek, szobrok, emberek

Görgey Artúr szobrának avatása a MÁV-bérpalotánál, 1934

34-esekre pedig Abaúj és Borsod megye határán, a szikszói úton turul emlékmű emlékeztetett. Ezekre az emlékekre, Görgey Artúr szepességi kötődésére, s nem utolsósorban a szabadságharc idején Görgey Miskolc-kömyéki csapatmozgásaira utalva 1930. március 1-én a miskolci ezred felvehette Görgey Artúr nevét.

1931. május 21-én tartotta első ünnepélyes ezrednapját a miskolci alakulat, a hónappal és nappal is Budavár visszavételére emlékezve. Az ezrednapon ekkortól kezdve minden évben megemlékeztek a névadóról. így vetődött fel Magyar- ország első Görgey szobrának Miskolcon történő felállítása. 1934. március 27-én a Mindszenti templomtól a Lévay József utcáig terjedő útszakaszt nevezték el róla, s ennek végén az akkor „agrártelep"-nek nevezett új városrész központi részét jelölték ki Görgey-témek. A Felsőmagyar- ország című lap büszkén állapította meg, hogy amikor Magyarországon még utcát sem mertek elnevezni, addig példaértékű, hogy ebben a városA Görgeyről elnevezett 13. miskolci gyalogezred zászlója, 1934

ban állítottak először szobrot Görgey Artúrnak éppenúgy, mint 1898-ban Kossuth Lajosnak.

1934. május 21-én országos ünnepséget szerveztek Miskolcra, amelyen természetesen részt vettek a nagyszámú Görgey család és rokonság elérhető tagjai is. Az avató beszédet az igazságügyminiszter tartotta, a szobrot pedig Hodobay Sándor polgármester vette át „örök" megőrzésre. A szoboravatás ünnepsége emléktábla elhelyezésével ért véget. A márványtáblát az 1928-ban épült MÁV-bérpalota utcai homlokzatán helyezték el, s a következő szöveget tartalmazta: „Görgey Arthúr 1818. I. 30.-1916. V. 21. a magyar szabadságharc legnagyobb hadvezére. Honvédéivel első ízben a bányavárosokból jövet, 1849. február 22-24-ike közt vonult át városunkon Kápolna felé. Majd március derekán, a diadalmas tavaszi

182