Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Város az alföld és hegyvidék találkozásánál

Az 1990-től használt „régi-új" címer

rendelkezésének megfelelően Miskolc címere „a város történelmi múltjára, hagyományaira utaló - visszaállított - jelkép". Tehát az 1909-es városcímert használjuk, azzal a megerősítéssel, hogy a címerpajzs vörös mezőjében Szent István látható, de a hajdú helyett "miskolci polgár kék magyar dolmányban" jelenik meg.

A városcímer ha a zászlón jelenik meg, akkor a téglalap alakú zászló színe aranysárga, amelynek szélét vörös farkasfogak díszítik.

(Az 1990-es évek végén - Miskolc euroregio- nális szerepvállalása megfogalmazásával párhuzamosan - a város közgyűlése többször is foglalkozott Miskolc új jelmondatával [szlogenjével] és új emblémájával, „védjegyével" [lógójával]. A döntés csak részleges, hiszen a jelmondatot, mely

szerint „Miskolc a nyitott kapuk városa" elfogadták, de a jelkép kiválasztásában nem született egyetértés. A város 20. századi történetének egyértelmű jelképe az avasi harangtorony, ez jelent meg a pályázatok többségében, s valószínű a következő évszázadtól ez válik - a városcímerhez hasonlóan - Miskolc „régi-új" emblémájává.)

Bár Miskolcról esett szó, de meg kell jegyeznünk, hogy 1994-2000 között elkészült a mai Nagy-Miskolcot alkotó valamennyi település hagyományokra épülő új címere is. Az valószínűsíthető, hogy a részönkormányzatok is kérni fogják új „címerhasználati" jogukat.

* * *

2005. augusztus 20-án Miskolc benyújtotta pályázatát az „Európa Kulturális Fővárosa 2010" című országos vetélkedő eredményeként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumába. A két kötetes dokumentáció első példánya a levéltárba került, mint a 21. század fontos, várostörténeti jelentőségű emlékanyaga. Ebben olvasható, hogy Miskolc lakói a megújulni kívánó városnak milyen új jelmondatát tartanák legkifejezőbbnek. Az Avas-rekonstrukció, a terek megújításának programja lehet az alapja a „zöldbe öltöztetett város" jelmondatnak. Az egyetem, mint tudás- központ a régió legfontosabb erőforrása. Az ipari múltra és a technológiai megújulásra célozva került a köztudatba a „techno-polisz" elnevezés. A több évszázados múltra visszatekintve a „befogadó város", művészeti értékeinket ismerve a „művészetek városa" megnevezés is indokolt. A pályázat középpontjába a kultúra városépítő ereje, s annak a szándéknak a kinyilvánítása volt, hogy a kultúra (itt) várost épít.

17