Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Terek, szobrok, emberek

tó tömegével, kiegyensúlyozott tartásával és kü­lönlegesen tavasszal (a környezetében virágzó fák között) gondolkodásra késztető színfoltja vá­rosunknak. A szobor építészeti környezete eklektikus. Egyrészt a Kossuth utcai református templom hatalmas barokk tömege és a századvégi keve­rékstílusú tornya, másrészt a környező földszin­tes polgárházak és a közülük kiemelkedő egy­emeletes, „art deco" stílusban épült volt püspöki palota határozza meg a miliőt. Ez utóbbi a szeré­nyebb igényű miskolci polgárházak stílusjegyeit viseli magán. Az utca házsorának máig fennálló legjele­sebb építménye az ún. Szeőts-féle ház (Palóczy L. u. 13. sz.), amely rendkívül szép példája a 19. század első évtizede miskolci építő-pallér gya­korlatának. A homlokzat tiszta tagolása mérték­tartó, de egyben dekoratív copf és klasszicizáló tagozatai az épületet városunk egyik jellegzetes polgári építészeti emlékévé emelik. Az egy tengelyre felépített városból - min­den korabeli jószándék ellenére - napjainkban is kiesik ez a hangulatos, meghitt tér, de tudomásul vettük, együtt élünk vele. Lévay József szobrához kapcsolódjon még egy „tárgy", amelynek történetét a Borsodmegyei Lapok számára maga a költő írta meg, 1898. már­cius idusára emlékezve. Leírja egyetlen találko­zását Petőfivel, akinek fővárosi lakására Tompa Mihály vitette el. A találkozó rövidre sikeredett, mert az ebéd után, s „rossz időben" történt. Pető­fi nyers viselkedésére Tompa meg is sértődött. „Nekem ez volt az első és utolsó találkozásom Petőfivel - írja Lévay Tompának, és ez volt a leg­utolsó, mert azután nem láttuk egymást." Tompa 'jpORSODVÁKMEGYKI <• & > *■ FÖLDRAJZ-TÖRTÉNELMI IRKA forint» Mózes Imre, k««fi bait«. Kínája : U$vy József üa ö -n-i A.ji MisScoiczofl----------.------A merző -s kiadó öaszns )ogainnk t LÉVAY JÓZSEF.- j­ÜSffiiSättär Etán Irka a a*terfil*ai (Nagy KUM osztálybeli tanulóé. A Lévay-kultusz példája: képe iskolai füzetben Mihály kevéssel halála előtt egy könyvet adott Lévaynak. A kötetről az ősz költő a következőket írta: „Ez Béranger chansonjainak parányi francia kiadása, melynek első fehér lapjára sajátkezűleg írták le neveiket az egymás után következő tulaj­donosok ily sorrendben: Arany Jánosnak Petőfi Sándor. Tompa Mihálynak Arany János. Lévay Józsefnek Tompa Mihály. Szász Károlynak Lévay József." Az utolsó tulajdonos a Kisfaludy társa­ság könyvtárába helyezte el ezt a különleges „tárgyat". Ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára őrzi. 2000 novemberében a Tudomány Napján a Miskolci Akadémia Bizottság székhá­zában négy előadás méltatta Lévay József életét, 174

Next

/
Thumbnails
Contents